Hugonnai Vilma- az első magyar orvosnő

1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, egy grófi család ötödik gyermekeként. Apja Hugonnai Kálmán, édesanyja Pánczély Riza.  Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig múlt 18 éves, amikor férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Férje nem igazán érdeklődött a szellemi dolgok iránt, míg az ifjú Vilmának a természettudományok kötötték le figyelmét.

Doktorrá válása,pályája

1869-ben értesült arról a lehetőségről, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, ám ehhez férjük hozzájárulása kellett. Ugyan anyagi támogatást nem, de a hozzájárulást megkapta, így 1872-től lett az egyetem hallgatója. 1879 februárjában védte meg disszertációját, majd ezután egy évig egy alapítványi kórházban dolgozott.

Hazatérése,nehézségei

1880-ban tért haza, diplomájának elismertetése problémákba ütközött: 1881-ben ugyan letette az orvosi diploma elismeréséhez szükséges érettségit, mégis Trefort Ágost az akkori vallási és közoktatási miniszter elutasította. Tette ezt annak ellenére, hogy a pesti orvostanári kar támogatta.

Ezért letette a szülésznői vizsgát és mint szülésznő ténykedett.

A változások szele

1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy Magyarországon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.

Jelentősége

Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Ezeken felül sokat tett a nők egyenjogúságáért. Hatására később 84 orvosnő szerezhetett orvosi diplomát hazánkban.

Magánélete

Szilassy Györggyel való házassága zátonyra futott, elváltak. 1887-ben kötött újból házasságot Wartha Vincével.

Első házasságából három gyermeke született: Szilassy György, Szilassy Kálmán, Szilassy Béla.

Második házasságából pedig egy: Wartha Vilma.

1922. március 25-én hunyt el, Budapesten. Emlékezete máig bennünk él:

• Életéről Kertész Erzsébet írt regényes életrajzot Vilma doktorasszony. Az első magyar orvosnő életregénye címmel (Bp., 1965).

• Hamvai a Kerepesi úti temetőben nyugszanak 1980-tól, ahová a Rákoskeresztúri temetőből vitték át.

• Nevét iskolák és szobrok őrzik.

• Emlékére emléktáblát avattak utolsó lakhelyén, a budapesti Bíró Lajos utca 41. számú épületen.

• Emlékéről a budapesti Turay Ida Színház készített színdarabot, melyet 2014. november 22-én mutattak be Doktornők címmel

Forrás anyagok:

• Wikipedia
• doksi.hu