Rohingyák-Üldöztetve Mianmarban

Kik Ők? Miért üldözik? Mi lesz velük? A rohingyák, vagy más átiratban rohingják Mianmarban élő, többségében muzulmán vallású és körülbelül egymillió főt számlaló kisebbség.

 

 

 

Első megjelenésük a történelem színpadán az 1400-as évekre tehető. 1800-as években a muzulmán népesség alig öt százalékát tették ki. A britek olcsó munkaerő hiányában ösztönözték bevándorlásukat, amelyet jól mutat az is hogy 1870-ben még 58000 rohingya élt Burmában, 1911-ben már 178000. A második világháborúban Burma Japán megszállás alá került, Rakhine államban összecsapott a buddhista és a muzulmán közösség. Több tízezren haltak meg. Ekkor indult meg az első nagyobb menekülési hullám, amelyet a mai napig több követi.

A megpróbáltatásuk 1982-ben folytatódott, amikor törvény által meg lettek fosztva állampolgárságuktól, így kvázi hontalanok lettek. Ha ez nem lett volna elég a törvény még kimondja azt is, hogy nem használhatják a rohingya elnevezést., ezért gyakran bengáliaknak nevezik őket.

Mianmaron belül nagyon rossz a helyzetük: elvették útleveleiket, úgy kezelik őket mint az illegális bevándorlókat. Emiatt legálisan a határt sem léphetik át. Körülményüket az is nehezíti, hogy nem beszélik a burmai nyelvet, habár már megpróbálták a rohingya nyelvet leírni – „átkonvertálni” -, mindez idáig nem túl sok sikerrel.

2012-ben a több évtizedes megaláztatásokat és jogi sértéseket megelégelve fellázadtak: összetűzésbe került a buddhista rakhine népesség és a rohingya népesség. Ekkor több mint 280 ember vesztette életét, százak megsebesültek, valamint 140000 ember kényszerült otthona elhagyására.

2017-ben elindult egy komoly népvándorlás. Az elmenekült rohingyákat sehol sem engedték sokáig a csónakokból partra szállni, jobb esetben adtak nekik némi ételt, vizet. Utána menjenek amerre látnak.
Ez hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki, ezért végül nagy nehezen, de kiköthettek Bangladesben. Ez a világ egyik legsűrűbben lakott országa, ezért további humanitárius katasztrófát okozhat.
Az előre mozdulást némiképp mutatja, hogy Banglades és Mianmar megállapodást írt alá a hazatérésüket illetően. A helyzet megoldására válságtanácskozást tartottak 17 állam részvételével, amelyen Mianmar is részt vett. A teljes elutasító álláspontot kénytelenek voltak hátrahagyni, a külföldi nyomás miatt.
Az állampolgárság visszaadását sürgették, de ez a mai napig nem történt meg. Malajzia és Indonézia bejelentette: már nem fordítják vissza a rohingya menekülteket. Norvégia 51,3 millió dollárt ajánlott fel a helyzet megoldására.

Ezek ellenére még mindig nem lehet tudni mi lesz a további sorsuk.

 

(KIEMELT KÉP: The Financial Tribune)

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Selényi Pál-A Fénymásolás atyja

hét feb 19 , 2018
1884-ben született Adonyban. A xerográfia, más néven a fénymásolás atyja. A magyar kísérleti fizika egyik legsokoldalúbb tudósa volt. Módos kereskedő családba született, azonban a fővárosba költözésük után elszegényedtek. A Barcsay gimnáziumban kitűnő minősítéssel végzett. A budapesti Kir. M. Tudományegyetem Bölcsészeti Karának matematika-fizika szakán tanári oklevelet szerzett, 1907-ben. Itt Eötvös Lóránd […]

Belépés

Press77 Facebook

  • A Press77 magazin megújult formában és tartalmakkal indult újra.
  • Jó olvasást és hasznos informálódás kiván minden kedves olvasójának a
  • Press77 szerkesztősége.
toggle