1884-ben született Adonyban. A xerográfia, más néven a fénymásolás atyja. A magyar kísérleti fizika egyik legsokoldalúbb tudósa volt. Módos kereskedő családba született, azonban a fővárosba költözésük után elszegényedtek.
A Barcsay gimnáziumban kitűnő minősítéssel végzett. A budapesti Kir. M. Tudományegyetem Bölcsészeti Karának matematika-fizika szakán tanári oklevelet szerzett, 1907-ben. Itt Eötvös Lóránd tanítványa, majd segédje lett. 1910-ben doktorált le.
Tudományos munkássága
A Tanácsköztársaság ideje alatt a tudományos egyesületek és múzeumok direktóriumának lett tagja. 1918-19-ben egyetemi kísérleti fizika előadó. A tanácsköztársaság bukása után fegyelmi eljárás során eltávolították az egyetemről. 1921-től az Egyesült Izzó kísérleti kutatója lett húsz éven keresztül. A feladata itt a fotocellák -amelyek az 1920-as évek elején jelentek meg- tökéletesítése volt, amelyet sikerült is megoldania. Ezen fotocellák legnagyobb hibája a vörös fényre való teljes érzéketlenség volt. Selényi és tudós társai kutatásainak eredménye a vörösfényre reagáló fotocella, amelyet a vállalat a világon először „dobott piacra”. Jelentős találmánya ez időben még az áramforrás nélküli megvilágítás mérő. Ennek mellékterméke az expozíciós időre kalibrált fénymérő, amelyet a fotográfusok hasznosítottak. Módszert dolgozott ki a lezárt lámpa vákuumfokának meghatározására, tórium kimutatására a kész lámpa izzószálában; izzólámpák tartós égetésére szolgáló berendezésére. Legfőbb tudományos munkája mégis a fénymásolás feltalálásának elősegítése.
A xerográfia atyja
E munkájának három lehetséges alkalmazására is rámutatott: katódsugárcső ernyőjén kialakult kép rögzítésére; képmásolás; képátvitel, ami a xerográfia őse. Aschner Lipót meghívta a világ legjobb szakértőjének tartott, éppen Európában tartózkodó Vladimir Kuzmics Zworykint, a televízió egyik feltalálóját, és szakvéleményt kért. Az elutasító vélemény után a gyártáshoz szükséges tőkét nem sikerült megszereznie. A xerográfia feltalálója Chester F. Carlson elismerte, hogy Selényi publikációi adták az alapot munkájához.
Magánélete
A második világháború után az élete teljes mértékben ellehetetlenült a származása miatt. Ekkor kényszer nyugdíjazzák, ám Székely Miklós cégénél újra dolgozni kezd,az egyenirányítókkal kapcsolatos kutatásai mai napig jelentősek. A háborúban elveszti mindkét fiát. Munkaszolgálata során szerzett betegségéből élete végéig nem tud kigyógyulni. A világégés után 1949-ig Sz.M. államosított cégénél indítja meg a termelést. Ezután újrataníthat egyetemen. 1954.március 24-én hunyt el.
Elismerései
- 1949-től az MTA levelező tagja
- 1952: Kossuth-díj
1964-ben Eötvös Loránd Fizikai Társulat Selényi Pál-díjat alapított, amelyet a kísérleti kutatásokban kiemelkedő eredményeket elérők kapnak meg.
Forrásanyagok:
- Wikipedia
- Arcanum- online lexikon
- http://www.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/selenyirov.htm