Semmelweis Ignác Fülöp-Az anyák megmentője

1818. Január 1-jén született Budán. A tabáni Meindl házban töltötte gyermek korát. Középiskolai tanulmányait székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban és a várbeli Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte el. 1835-ben a középiskola elvégzése után a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára iratkozott be. 1840-ben a Bécsi Tudomány Egyetem orvosi karára kezdett el járni. 1844-ben szerezte meg orvos doktori diplomáját, ez évben megkapta szülészmesteri oklevelét is, majd egy évvel később sebészdoktorrá avatták.

Pályája

1845-ben sebészdoktorrá avatása után rögtön tanársegédi állást kapott a bécsi közkórházban (Allgemeines Krankenhaus). Pár hónappal később Breit orvos-tanár visszatért (akinek a helyére felvették), emiatt elvesztette állását. Ekkor angolórákat kezdett el venni és azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elmegy Dublinba. Ám Breit-et a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszék élére kinevezték, így Semmelweis visszatérhetett az újból megüresedett helyre. 1847-es velencei (Itália) szakmai útja után értesült kollégája és barátja Jacob Kolletschka haláláról. Ekkor kikérte a barátja boncolási jegyzőkönyvét. Ebből kiderült, hogy a betegség amiben meghalt azonos a gyermekágyi láz néven ismert kórral. Ezen elgondolkozott és rájött arra, hogy a gyermekágyi lázat okozó baktériumokat az orvosok hordozzák tovább. Mégpedig azért, mert fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a pácienseket és így megfertőzik őket. Elkezdte kidolgozni a fertőtlenítés hatékony módját, majd több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet találta a legjobbnak. A megbízatása 1849-ben ért véget és azt nem is hosszabbította meg a bécsi közkórház. Ez időben egyetemi magántanárságért folyamodott, amelyet októberben meg is kapott, mégis váratlanul elhagyta Bécset és visszatért Pestre. 1851-ben átvette  Pest város közkórházaként funkcionáló Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát. Itt fizetés nélküli tiszteletbeli főorvosként  dolgozott. 1855-ben kinevezték a pesti egyetemen az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává. A Szent Rókus kórházbéli munkáját emellett még két évig folytatta. Munkásságával 0.85 százalékra szorította le  a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak arányát. Rendszeresen publikált az Orvosi Hetilapban, vezette a szülészeti és gyermekgyógyászati rovatot, majd szerkesztette az Orvosi Hetilap Nő- és Gyermekgyógyászat című szakmai mellékletét.

Magánélete

1857-ben kötött házasságot Weidenhofer Máriával. Öt közös gyermekük született , de közülük csak három érte meg a felnőttkort. Egy gyermekének született leszármazottja.

További jelentősége

Anélkül, hogy korában ismeretes lett volna a fertőző betegségek kórok tana, és azok emlős fajok között lehetséges átvitele, állatkísérleteket folytatott. Vett kilenc házinyulat, majd a gyermekágyi lázban elhunytaktól vett szövetkaparékkal megfertőzte őket. Mind a kilenc állat a betegség jellemző tüneteivel elhullott. Ezzel megcáfolta a kór okainak ma már nevetséges „tudományos magyarázatait” (miazmák, meteorológiai, csillagászati körülmények stb.). Semmelweis így úttörője a kísérleti kórok tan megalapításának is.

Halála

Már évekkel halála előtt magatartásában furcsaságok mutatkoztak. A felfedezése óta kialakult súlyos önvád mellett a támadások még jobban próbára tették megviselt idegrendszerét, amely 1865 júliusára elmezavarrá súlyosbodott. Semmelweis felesége a bécsi barátjukhoz, Hebra professzorhoz fordult, aki július 31-én Döbling elmegyógyintézetébe utalta Semmelweist, ahol augusztus 13-án meghalt.

Publikációi

  • 1858-ban, barátja, Markusovszky Lajos biztatására, az Orvosi Hetilapban A gyermekágyi láz kórok tana címmel publikálta felfedezését.
  • 1860-ban Bécsben adatta ki 1861-es évszámmal megjelenő, német nyelvű könyvét (Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kórok tana, fogalma és megelőzése) Tanait, az osztályán gyakorlatban bizonyított hasznosságuk ellenére, az orvosi közvélemény visszautasította
  • A méhrostdaganat kiirtása és újratermelődése; rendes lefolyású terhesség (Orvosi Hetilap, 1861)
  • 1862-ben százoldalas, nyomtatott nyílt levélben fordult a szülészorvosokhoz
  •  Offener Brief an sämmtliche Professoren der Geburtshilfe. Ofen, 1862
  • Az ivarvérzés körüli régibb és újabb elméletek (Orvosi Hetilap melléklete: Nő- és gyermekgyógyászat, 1864)
  • Hét hónapos terhesség, rendkívüli nagyságú rostos méhpöfeteg mellett (uo. 1864)
  • Az ivarvérzés és ennek rendellenességei (uo. 1864)
  • A petefészektömlők műtételi kezelése (uo. 1865)

 

Emlékezete

  • 1906-ban az Újvilág utca felvette a nevét
  • 1906-ban Stróbl Alajos Semmelweis-szobrát előbb az Erzsébet téren, majd 1948-ban a később (1952-ben) róla elnevezett egykori munkahelye, a Szent Rókus Kórház előtt fölállították
  • 1912-ben róla nevezték el az Orvosegyesület székházának auláját
  • 1952-ben róla nevezték el a Semmelweis kórházat (korábban Erzsébet kórház)
  • 1965-ben hamvait szülőháza falába helyezték, és ott, a róla elnevezett Orvostörténeti Múzeumot fölavatták
  • 1969. november 7-én a Budapesti Orvosi Egyetem vette fel a nevét
  • 1970-ben a kispesti egészségügyi szakközépiskola is megkapta a nevét
  • 1991-ben egykori munkahelye, a bécsi női klinika is az ő nevét vette fel
  • 2004. október 22-én az Egyetem belső telepén leleplezték Domonkos Béla Semmelweis-szobrát
  • 2005. február 4-én a Városmajori Tudományos Ülés keretében Krasznai János szobrászművész Semmelweis-domborművét avatták föl az Ér- és Szívsebészeti Klinikán
  • Róla nevezték el a Semmelweis-reflexet
  • Az ő emlékét őrzi a 4170 Semmelweis nevű kisbolygó
  • 2012-ben az I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 200 évvel ezelőtti alapításának évfordulóján az eredetileg német nyelvű könyvét újra lefordítják és A gyermekágyi láz kórok tana, fogalma és megelőzése címmel kiadják magyarul.
  • Az UNESCO 2013-ban felvette az „anyák megmentőjének” a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezését és annak 1847 és 1861 között keletkezett primer dokumentumait A világ emlékezete program kitüntetettjeinek 1992-től bővülő listájára.

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Szabó Tímea(Párbeszéd Magyarországért)

hét feb 19 , 2018
1976. január 18-án született Budapesten. Pályafutását újságíróként kezdte, öt évig tudósított amerikai és brit lapoknak valamint hírügynökségeknek Magyarországról. Ezután a Harvard Egyetem egyik kutatóprogramjában vett részt, amelynek később kutatásvezetője lett. 2001-től Afganisztánban dolgozott, ahol az ENSZ helyi szervezetének segített az új kormány felállításában. 2004-ben csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottsághoz, 2010 […]

Belépés

Press77 Facebook

  • A Press77 magazin megújult formában és tartalmakkal ezentúl kéthetente jelentkezik.
  • Jó olvasást és hasznos informálódás kiván minden kedves olvasójának a
  • Press77 szerkesztősége.
toggle