Kiskőrös

A Bács-Kiskun megye közepén fekvő Kiskőrösi Kistérség legmeghatározóbb települése Kiskőrös, az egykori és jelenlegi járási székhely.

A gazdag régészeti leletek bizonyítják a környék vonzerejét, már a bronzkorban és a rézkorban is megtelepedtek itt a különböző kultúrák. A természetföldrajzi adottságok, valamint vadban és halban gazdag élelemszerzési lehetőségek biztosították a megélhetést az itt letelepedőknek. A vatyai kultúra népéhez köthető, 2016-ban előkerült középső bronzkori (Kr. e. 2000—1500) központ gyönyörű arany és bronzleletei országos hírnevet hoztak a településnek. Későbbi korokból jól kimutatható a szarmaták, még inkább az avarok jelenléte, a vágóhídi dűlőben előkerült avar „hercegkisasszony” sírja és melléklete egyedi ritkaság, gyönyörű állapotban megmaradt ékszerekkel. A kutatók a fellelhető oklevelek tanúsága szerint az első, Kiskőrös településre vonatkozó adatot 1396-ból valószínűsítik.

A fejér megyei, solti székbeli Kurus 1433-ban már Kwrus-ként szerepel egy oklevélben, először a Derecskei, majd a Mikolai nemesi család birtokában volt. Több XVIII. századi forrás, valamint egy Gróf Batthyany József kalocsai érsektől származó levél (1774) is tanúsítja, hogy a dúlás előtti településnek oszlopos temploma is volt. A középkori község elpusztításáról Pósa István capellus magistertől tudunk, ő a szomorú esemény napját is pontosan leírta: 1529. április 8. A török uralom alatt azonban a település házait a seregek földig rombolták, a lakosság nagy része vagy elmenekült, vagy elhurcolták. Megmaradt mindazonáltal a közeli Szücsi családról elnevezett falu, István, majd 1560-ban György adót fizetett a törököknek. Nevüket viseli ma a város melletti erdő, mely a Kiskunsági Nemzeti Park része.

A felszabadító háborúk során a török elleni vitéz küzdelem jutalmaként 1691-ben a pomázi Wattay-család kapta adománybirtokul a falut hat pusztájával: Cebével, Csengőddel, Kaskantyúval, Kisbócsával, Tázlárral és Tabdival. Mivel munkaerő híján a kapott vagyon kiaknázása nem volt lehetséges, a földesurak, Wattay János és István 1718-ban, akárcsak az országban sok helyen, betelepítésekkel pótolták az elnéptelenedett pusztaságot, az északi vármegyék szlovák nyelvű lakóit hozták ide.

A XVIII. század során végbement lassú berendezkedés eredményeképpen az 1780-as évek közepén már ötezer lakosa volt Kiskőrösnek. Ebből az időből származik a város pecsétje is, amely később a címer alapja lett. 1784-ben II. Józseftől mezővárosi rangot és vásárjogot kaptak a kiskőrösiek. A rendszeresen elmaradó adóbevételek, a birtokhálózat nem kiépített volta és a gabonatermelésre alkalmatlan homokos területek miatt a Wattayak örökösei (Teleki, Kubinyi, Okolicsányi, Soós családok) az 1840-es években eleget tettek a Blázy I. Lajos evangélikus lelkész által elindított folyamatnak, különösebb feszültségek nélkül megindult az önkéntes örökváltság. A megegyezések során a lakosság saját erejéből folyamatosan fizette ki a földesurakat, majd kölcsönök felvételével megvásárolták a határ birtokait. A sok igénylő közt szétosztott földvagyon elaprózódott, meghatározva a település kis és törpeparcellás jellegét, melyek hatékony kiaknázására egyetlen lehetőség mutatkozott.

Egy 1791-es szerződés alapján a Wattayak engedélyezték a mai Izsáki út melletti homokos, számukra értéktelen területek szőlővel való beültetését, melyhez a jobbágyság 1815-ben fogott hozzá. A 750 hold nagyságú terület hamar elfogyott, s a tiltó határozat ellenére az ültetések tovább folytatódtak. Ebből az időből származnak az Öregszőlők és a tabdi Újszőlők. Mivel az uraságok elővásárlási joggal rendelkeztek, a borkészítés számukra is kifizetődő tevékenységgé vált, 1860-ra már 939 hold terület volt betelepítve, többségében kadarkával.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során Kiskőrös lakossága is csatlakozott a honvédő háborúhoz. Területén kiképző tábor működött, mely biztosította a megfelelően képzett utánpótlást a Magyar Honvédség számára. A bukás után a várost közvetve érték retorziók: az 1853-ban kiadott úrbéri pátens, (mely központilag szabályozta a korábban megkezdett jobbágyfelszabadítást) alapján a korábban befizetett összegek jelentős részét a régi-új hatalom nem fogadta el. Így, bár a felszabadítás magvalósult, ehhez további súlyos kölcsönökre volt szükség, melyeket csak az 1880-as évekre sikerült nehézségek árán törleszteni. Az önkényuralom éveiben, 1861-ben készíttette el a város vagyonosabb polgárainak adakozása nyomán a budapesti Gerenday és fia kőfaragó cég a világ első köztéri szobrát Kiskőrös legnagyobb szülöttének, Petőfi Sándor költőnek. Az adószedés miatt beszállásolt császári katonaság fegyveres atrocitásai és egy helytartói vizsgálat miatt a felállítás csak egy évvel később, 1862 augusztusában volt lehetséges, a helyi evangélikus népiskola előtt kialakított parkban.

Az 1867-es kiegyezés akárcsak az ország többi részét, Kiskőröst is jórészt pozitívan érintette. Az 1854 óta császári szolgabírói kerületként működő térség az 1871-es községi törvény nyomán szolgabírósággá alakult, mely az 1880-as évekre önállósodott a solti alsó járásból, s immár Kiskőrösi Járásként, főszolgabírói hivatallal funkcionált, mellyel a továbbiakban biztosítva volt Kiskőrös központi szerepe. A századforduló környékére arculatában is megváltozott a község, 1893-ban adták át az impozáns Városháza épületét, 1906-ban felépül az első községi szociális intézmény, a Sárkány menház, 1914-ben a Szarvas Fogadó, valamint hozzáfogtak a már ekkor működő Polgári Iskola új épületéhez is.

További érdekességek: Kiskőrös honlapja

További képek: Kiskőrös 

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Színházigazgatók-Vidnyánszky Attila (Nemzeti Színház)

pén Már 23 , 2018
1964. március 8-án született a kárpátaljai Beregszászon. Gyermekkorát a városhoz közeli Nagymuzsalyon töltötte. 1985-ben bölcsészdiplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetemen, magyar-történelem szakon. Két évig a Nagymuzsalyi Középiskolában tanított, majd felvételt nyert a Kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Itt 1992-ben szerzett rendezői diplomát. Beszélgettünk pályájáról, rendezéseiről és a színház […]

Belépés

Press77 Facebook

  • A Press77 magazin megújult formában és tartalmakkal indult újra.
  • Jó olvasást és hasznos informálódás kiván minden kedves olvasójának a
  • Press77 szerkesztősége.
toggle