Múzeumi séták: Magyar Nemzeti Galéria

A magyar képzőművészet kialakulását és fejlődését bemutató múzeumot mutatjuk be ezúttal, mely a Budavári Palotában található.

A gyűjtemény alapját az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum adja. Ebből a múzeumból az 1870-es években egyre több speciális szakmúzeum vált önállóvá. Így történhetett az, hogy a képzőművészeti alkotások az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeumba kerültek. Már az 1920-as évek elején eme alkotások gyors gyarapodása szükségessé tette a magyar és a nemzetközi anyag különválasztását. Emiatt jöhetett létre 1928-ban a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, amely ugyanazon intézményhez tartozott, de már önálló épületben foglalhatott helyet. 1953-ban államosították a Fővárosi Képtár gyűjteményét, ami azt jelentette, hogy beolvasztották a Szépművészeti Múzeumba. Így hatalmasra duzzadt a magyar képzőművészeti anyag, amelyet már nem lehetett saját helyén megfelelően bemutatni. Ennek megoldásaként nyitották meg 1957-ben a Magyar Nemzeti Galériát. Az intézmény 1975-ös Budavári Palotába költözéséig a Kossuth téren(az akkori kúria épületében) volt.

A történelmi háttér ismertetése után sétáljunk virtuálisan a múzeumban:

A bejáraton belépve, a földszinten található a reneszánsz kőtár, illetve már a 1975-ös budavári palotai megnyitáskor is láthatott “Templomok Ékességei” című tárlat.

Tovább haladva, az első emeleten a 19.század művészeti alkotásairól kaphatunk keresztmetszetet: itt kapott helyet az “Akt szobrok a századfordulóról”, a “Munkácsy Mihály és a Századvég Realizmusa” című tárlat. Ezen a szinten látható továbbá a “Késő Reneszánsz, a Barokk Művészet” és a “Késő Gótikus Szárnyas Oltárok” című kiállítás is. E részleg érdekes eleme az óriási méretű Kisszebeni Keresztelő Szent János Főoltár, amelyet a 15. század végén készítettek, valamint az 1514-ből, Hervatóról származó hordozható oltár. Az itt található festmények között számtalan híres magyar festő műve megtalálható. Például: Benczúr Gyula Hunyadi László búcsúja című alkotása.

A második emeleten a modern idők műalkotásaiba tekinthetünk be. Millennium és a Második világháború művészetét hivatott ismertetni a látogatókkal.
Ezen a szinten található festmények között tekinthetőek meg többek között Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László remekművei.

A legfelső szintre érve egy kortárs installáció található: Szervátiusz Tibor Dózsa György emlékére készített szobra, Berczeller Rezső “Az Apokalipszis Bukott Angyalai” című alkotása és El Kazovszkij Démonszerű Kutya és az ezt kísérő 5 méter magas táncos motívumú szobrai.
Ezen művek együttesen a halál, az elmúlás és az ezekhez kapcsolódó képzeletet- hitet, illetve áldozat hozatalt kívánják kifejezni.

A múzeum állandó kiállításai mellett július 29-ig látogatható Liezen-Mayer Sándor “Azzal vagy kit megragadsz” című, Faust illusztrációkat tartalmazó kiállítása.

(KIEMELT KÉP: Press77/Erki Ádám)

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Rekurrens arc a Kertvárosból-Interjú Szatmáry Kristóffal

vas máj 6 , 2018
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség újraválasztott egyéni országos képviselőjével készítettünk  interjút. Beszélgettünk a pályafutása kezdeteiről, terveiről és a tervezett metró-hév vonalának összekötéséről.

Belépés

Press77 Facebook

  • A Press77 magazin megújult formában és tartalmakkal indult újra.
  • Jó olvasást és hasznos informálódás kiván minden kedves olvasójának a
  • Press77 szerkesztősége.
toggle