Kultúra és Közélet

Eltékozolt Környezet/ünk – Interjú Kepli Lajossal

A környezetvédelem kiemelten fontos ügy egy nemzet, de még bolygónk fenntarthatósága érdekében is. Ehhez a témához szorosan hozzátartozik PAKS II. kérdése.

Ezek kapcsán beszélgettünk Kepli Lajossal, a Jobbik szakpolitikusával, aki az újonnan alakuló parlamentben a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöki tisztségét is betölti.

 

– A választás előtthöz képest módosult-e az Ön, illetve pártjának véleménye a PAKS II. beruházásról?

– A választási eredmények önmagában ezen nem változtatnak. Nem az a lényeg, hogy kormányzati vagy ellenzéki szerepben vagyunk-e. Inkább az, hogy szakmai alapokon kell meghatározni Paks2 szükségességét. Ellenzéki szerepünkben is kritikusan fogunk viszonyulni ehhez. Látjuk, hogy milyen sok sebből vérzik. Ellenzéki mivoltunkat arra fogjuk használni, hogy egy fajta kontrollt is gyakoroljunk a kormányzattal szemben. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a beruházás csak akkor valósulhasson meg, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, nem fűződik korrupció gyanú a szerződések megkötéséhez. Magyarul azt mondjuk: jelen ismereteink alapján nem valósítanánk meg ezt a beruházást. A kormánynak kellene bizonyítani, ilyen ügyek nincsenek.
Ezt megtehetnék úgy, hogy a szerződések erre vonatkozó részét nyilvánossá tennék.
Szakmai aggodalmainkat is el kellene oszlatniuk, amelyek magával az atomenergiával és annak biztonságosságával kapcsolatosak.

– Elég valószínűnek látszik, hogy ez a beruházás megvalósul.

– Igen, ha rajtuk múlik.

– Tegyük fel, hogy megvalósul PAKS II. Neves geológusok véleménye szerint az erőmű, a geológiai törésvonal felett fog elhelyezkedni. Mennyire látja ezt veszélyforrásnak környezeti szempontból?

– Ha ez így van, akkor nagy veszélyt jelent. A majdani erőmű a jelenlegi mellett lenne.
Egyelőre-hál’ Istennek- ezzel kapcsolatosan nem tapasztaltak a szakemberek problémát az elmúlt 30 évben. A lehetőség azzal együtt benne van, hogy bármikor bekövetkezhet katasztrófa egy enyhébb földrengés esetén is. Nagy kérdés az is, hogy PAKS I. építésénél ezt miért nem vették figyelembe?!

– PAKS I. üzemideje lejár, így azt le kell szerelni. Ez milyen környezeti problémákat okozhat?
Az így keletkezett atomhulladék tárolásának milyen veszélyei vannak?

– Ez egy nagyon hosszú ideje zajló-mondhatni az építése óta- eljárásokat igénylő folyamat.
A keletkező radioaktív hulladékok igen veszélyesek. Sőt, minden ami az atomerőmű bontásával termelődő hulladék, fokozottan veszélyes. Ezért ennek elhelyezése nagy körültekintést igényel. Jelenleg van egy radioaktív hulladéktároló Bátaapátiban, de az kis és közepes radioaktivitású hulladékok tárolására szolgál. Ez gyakorlatilag munkavédelmi kesztyűk, köpenyegek és ilyen jellegű védelmi eszközök tárolására, illetve végleges elhelyezésére szolgál. A blokkok és maga a telephely is még nagyon hosszú ideig radioaktív lesz. A kezeléssel kapcsolatban az a nagy kérdés:hová vinnék a nagy aktivitású hulladékokat.
A Mecsekben terveznek mély geológiai tárolókat, ami ellen a lakosság érthető okok miatt tiltakozik. Egyfelől komoly geológiai beavatkozás lenne, másfelől az ott lakók félnek a magas radioaktivitású hulladékok hatásaitól.
Ez nagyrészt indokolt, ám egy kicsit túlzott félelemről van szó: tény, hogy nem tesz jót sem a környezetnek, sem az emberek egészségének. Viszont az is igaz, hogy jelenleg a kimerült fűtőelemeket Paks területén felszíni tárolókban pihentetik. Tehát nem hogy nincs geológiai tároló, hanem ott , az üzemterületén felszíni tárolókban pihen.

Ez milyen védelemmel van ellátva?

– Gyakorlatilag a felszíni létesítmény valamennyire védi a környezetében élőket, dolgozókat.
De semmilyen plusz védelem nincs. Ennek közvetlen közelében nem dolgozik senki. Ezt mindenképpen meg kell oldani az elkövetkezendő 20 évben. Meg kell találni a megfelelő helyszínt ezek tárolására. Lehetséges megoldás a betonszarkofág alkalmazása ott helyben.

-A hulladékkezelés és gazdálkodás az egyik olyan terület, amely tekintélyes forrásokat emészt el. Magazinunk úgy tudja, hogy e területnek az elkövetkezendő években jelentős forrást fog biztosítani az Európai Unió. Mit tud erről elmondani?

– Valóban a hulladék ágazat az, amelyik a legtöbb forrást igényli. Ennek a megfelelő kezelése nagyon sok olyan beruházást igényel, ami jelenleg Magyarországon nincs meg. Még mindig lerakás orientált.
Az EU-s ajánlás szerint a keletkezett hulladék mennyiségének a 20%-át lehetne lerakni. Hazánkban ez úgy működik, hogy a telepre beérkezett hulladék válogatás nélkül lerakásra kerül. Ennek az az oka, hogy nem éri meg piaci alapon foglalkozni a szétválogatással, valamint munkaerő hiány miatt nincs aki ezt elvégezze. Szabályszerűen nem is lehetne így üzemeltetni. Emiatt vannak problémák. Több olyan esetről tudunk, hogy a szerves anyagokat egyszerűen lerakják a komposztálás helyett. Ez a telep területén nagy bűzhatást okoz. Például a királyszentistváni lerakó esetében. A környező településen lakók már évek óta panaszkodnak erre, de nem történik semmi ez ügyben. Az is probléma, hogy olyan értékes hulladékokat ásnak el, amelyek nyersanyagok lehetnének.

– Tegyük fel, hogy valójában lesz akár költségvetési, akár uniós forrás a kezelésre.
Mit gondol mennyire fog ez ténylegesen a célhoz jutni?

– Ez mindig nagy kérdés. Az elmúlt nyolc év tapasztalata azt mutatja, hogy nem feltétlenül jutnak célba, vagy nem megfelelő módon hasznosulnak ezek a források. Először még több ilyen ún. baráti szűrőn át kell mennie. Tehát baráti érdekkörök, vállalkozások lecsapolják a saját részüket. Ha el is jut az eredeti rendeltetési helyre, az már csak a töredék összeg. Így nem feltétlenül lehet megvalósítani azt a célt, amire a pénzt szánták. A kormány sokszor beéri valamilyen látszat megoldással. Nekünk, mint ellenzéki országgyűlési képviselőknek – most már mint a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnökeként nekem is – különösen oda kell figyelnünk erre.
Fel kell emelnünk a hangunkat!

– Említette, hogy a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke lett.
Mekkora hatást tud gyakorolni a kormányzat környezetvédelmi politikájára?

– A kormány 2/3-os parlamenti felhatalmazás birtokával olyan törvényeket hoz, amilyet szeretne.
A mi szerepünk pontosan abban van, hogy a társadalom figyelmét felhívjuk ha a dolgok nem úgy történnek ahogy kell. A bizottság ellenzékhez került, az LMP adja az elnökét.
Mindenképpen arra fogunk törekedni, hogy figyelmeztessük az embereket.
A tagok nagy részét-a parlamenti házszabálynak megfelelően- a kormánypárt adja, így elfogadni határozatokat csak a kormánypárti tagok beleegyezésével lehetséges. Arra mindenképpen jó lesz, hogy parlamenti bizottságként megfelelő súllyal hívjuk fel a figyelmet, ha a környezetvédelemben nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kellene. Már pedig az utóbbi két kormányzati ciklusban ez így volt.
Módszeres leépítése történt a hulladék ágazatnak. A Környezetvédelmi Hatóság is csak árnyéka az egykori önmagának. Nincs önálló zöldtárca.
Egyértelműen látszik, hogy nem élvez prioritást ez a fontos ügy. Sőt, még szükségesnek sem tekinti.
Lesz dolgunk bőven az elkövetkezendő négy évben a bizottságban is!

(KIEMELT KÉP: Kepli Lajos bocsájtotta rendelkezésünkre)

  • Köszöntjük a Press77 Magazin főoldalán!
  • Az újság havi megjelenésre állt át.
  • Az új tartalmak minden hónap utolsó vasárnapján jelennek meg.
toggle