1817. december 20-án született Nemesapátin. Csány Lászlónak az 1848-1849-es szabadságharc vértanú halált halt közlekedési miniszterének unokaöccse. 1849. május 21-én Ő tűzte ki elsőként a visszafoglalt Buda várára a magyar zászlót.
Családi háttere, életútja
Édesapja lebesbényi Püspöky János, császári és királyi huszárőrnagy, Édesanyja az ősi nemesi családból származó Csány Zsuzsanna volt. Anyja korán meghalt, 1823-ban.
Édesapja 1842-ben hunyt el.
Gimnáziumi tanulmányait a nagykanizsai piarista gimnáziumban folytatta, ahol 1833-ban eredményesen végzett. Ezt követően katonaiskolát végzett, majd 1834-ben közlegénynek jelentkezett az
5.huszárezredbe. Itt szolgált(hadapródként) 25 éves koráig. Leszerelését követően gelséri birtokukon gazdálkodott. Nagybátyja nagy hatással volt rá, melynek eredményeként az 1840-es évek közepén a
Zala megyei liberális vezetők oldalán tűnt fel, kortesként. 1848 őszén beállt a 47.honvédzászlóajba, ahol zászlótartó őrmesterként szolgált. 1849. május 21.-én hajtotta végre legendás cselekedetét, amely híressé tette: ő tűzte ki elsőként a visszafoglalt Buda várára a győztes honvédek zászlaját.
Ezért a cselekedetért hadnaggyá léptették elő.
A szabadságharc elbukta után egy ideig Zalában bujkált. A vértanú nagybátyjával ellentétben ő nem szenvedett megtorlást. 1861-ben felesége pusztamagyaródi birtokán halt meg.
Házassága, gyerekei
1854-ben vette el feleségül jobaházi Dőry Máriát. Hat gyermekük született:
• lebesbényi Püspöky Grácián
• lebesbényi Püspöky László János
• lebesbényi Püspöky Zsuzsanna Terézia Klára
• lebesbényi Püspöky Mária Klára Karolina
• lebesbényi Püspöky Terézia Klaudia
• lebesbényi Püspöky Klaudia
Emlékezete
Síremléke Pusztaszentlászló-Válicka-pusztán áll. Emléktáblája Zalaegerszegen tekinthető meg.
Források
• Wikipedia
• Molnár András: A “Rettenhetetlen Zászlótartó”. Püspöky Grácián, 1817-1861
(KIEMELT KÉP: Jakobey Károly: Buda bevétele / A kép forrása: Wikipedia)