India vonzásában- Interjú Válóczi Róberttel

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum kurátorával, indológussal beszélgettünk pályájáról és a nem rég megnyitott Isten/Nő című kiállításról.

 

 

 

 

– Hogyan lett indológus? Hogyan jött az indíttatás ehhez a szakmához, miről szól ez a szak?

– Eredetileg egyiptológus akartam lenni, de önállóan nem volt ilyen szak. Választani kellett hozzá egy szakpárt. A felvételi tájékoztatókat nézegetve az indológia mellett döntöttem. Nem igazán tudtam miről szól ez a szak, de érdekesnek tűnt. Végül jó döntésnek bizonyult. A régi és új India kultúráját sok szöveg olvasásán keresztül tudtuk megközelíteni. Két nyelvre épül a szak: a szanszkritra és a hindire. Sok régi, szanszkrit szöveget olvastunk, melyből megismerhettük India vallását, művészettörténetét. Hindi nyelvű irodalmi olvasmányainkból pedig a kortárs Indiához kerültünk közelebb.
A hindi egy élő nyelv, amit sok millióan beszélnek. A szanszkrit inkább olyan, mint a latin, nem igazán kell beszélni, de olvasni tudni kell. Ez nagyon összetett, nehéz nyelv. A hagyomány szerint ötven év kell hozzá, hogy az ember megtanulja.

– Indiában is élt. Milyen tapasztalatokat szerzett ott?

– India nagyon változatos, földrajzilag hatalmas ország. Kulturálisan és társadalmilag is az. Élnek az országban nagyon szegények és nagyon gazdagok. A legtöbb ember kisebb városokban, vagy falvakban él földművelésből. Ők még nagyon tradicionálisan, ragaszkodva a hagyományokhoz és azokhoz a társadalmi intézményekhez ami már több ezer éve megvan. Kétezer éves szöveget olvasva, vagy témát boncolgatva, ezeket a dolgokat még bőven meg lehet találni a kortárs Indiában. Nagyon érdekesnek találtam az országot, sok tapasztalatra tettem szert. Fényképről nézve India békés, nyugodt helynek tűnhet. Ez egyrészt igaz is, de egy fénykép nem tudja visszaadni a valóság összetettségét: a szépség mellett a hangzavart, a káoszt. Az ember nem feltétlenül úgy találja meg azt a lelki békét, amit Európában elképzelnek.

– Milyen lehetőségei vannak egy indológusnak Magyarországon?
Kérem ismertesse eddigi pályafutását.

– Magyarországon viszonylag kevés lehetőség jut az indológusoknak. De nekem szerencsém volt.
Talán minden olyan helyet megjártam, amit indológusként elképzelhet magának az ember. Dolgoztam az Indiai Nagykövetségen, majd az ELTE-n kezdtem el a doktori képzést. Ezzel párhuzamosan ugyanitt ösztöndíjat kaptam, ahol tudományos munkatársként az Indológiai tanszéken óraadó voltam. Már ekkor elkezdtem dolgozni a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum könyvtárában is. Segítettem az indiai könyvek katalogizálásában. Mikor ez véget ért megkérdezték, lenne – e kedvem maradni? Művészettörténettel csak keveset foglalkoztam korábban, az én szakterületem, inkább az ókori színház. Ez egészen új terület, és nagy kihívás volt. Három éve vagyok a múzeumnál, ami folyamatos tanulóidőszak.

– Miből áll egy kurátor munkája?

– A múzeum gyűjteményében több ázsiai ország képviselteti magát, például : Japán, Kína, Mongólia, Korea. Indiai gyűjtemény is van, amely nagyjából 1300 műtárgyból áll. Optimális esetben minden gyűjteménynek van egy kurátora. Én vagyok az Indiai műtárgyak gazdája. Mivel csak nagyon kicsi kiállítótermünk van, nincs állandó kiállításunk, csak időszaki. Évente két kiállítást szervezünk, általában más- más ország gyűjteményéből. Indiai kiállítás már elég régen volt, így most ez a kiállítás került megrendezésre.
A koncepció kialakításánál figyelembe kell venni a múzeum adottságait, a helyet és a kiállítandó tárgy anyagot. Egy kiállítás rengeteg előkészületet igényel. Sok embert akik segítik a kurátor munkáját, a katalógus megírását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen sok ember munkája van egy kiállításban!

– Nemrég volt az Isten/Nő című kiállítás megnyitója. Miért pont ezt a témát választotta?

– A hinduizmus és az Istennő téma úgy gondolom nagyon érdekes és aktuális. Az Istennő tematika kapcsán nagyon sok mindent el lehet mondani Indiáról,művészettörténetéről, kultúrtörténetéről és általánosságban az országról. Ez nagyon idegen téma az átlag múzeumlátogatónak Magyarországon – bár India vallásáról azért tudnak valamit az emberek – olyan témát kellett választani, ami alapszintű bevezetést is tud nyújtani India vallásába. Ha odamegy egy látogató minimális ismerettel, akkor úgy jöjjön el, hogy nem egy nagy káosz van a fejében, hanem valós tudással gazdagodott.

– Milyen műtárgyakkal találkozhatnak az érdeklődők ezen a tárlaton?

– Kis múzeum lévén a lehetőségeink eléggé be vannak határolva. Kaptunk kölcsön műtárgyakat a Néprajzi Múzeumtól és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumtól, de a kiállítás főleg a saját gyűjteményünkre épül. Külföldről ideszállítani egy műtárgyat nagyon költséges, de a 21. században nagyon egyszerűen lehet használni a digitális művészetet és a kortárs alkotók munkáit.Ezeket az műveket már email-en keresztül is meg tudom kapni. Az anyag összeállításának ez a gyakorlati része. Természetesen emellett még ott az elméleti része is, hogy hogyan kerüljenek egymás mellé a több ezer éves és a kortárs tárgyak azt szemléltetve, hogy milyen párhuzamok és hagyományok élnek a társadalomban már 2000 éve. A korai alkotások jellemzően szobrok. A kiállításban helyet kaptak a Kr.e. 4. századból, a Kr. u. 4. századból és a későbbi századokból származó kőszobrok. Megtalálhatóak még festmények, miniatúrák. Ez nagyon részletgazdag, finom festészeti stílus. Az abszolút populáris, modern India művészete is jelen van: a 80- as évekből származó Istenség plakátok, kortárs képregények, animációs filmek.

– A kiállítás a hindu vallás Anyai Istennőjét is bemutatja. Mi a szerepe hindu kultúrában?

– A kiállítás a hinduizmuson belül az Istennőt kultuszait mutatja be. Mahádéví, vagyis a Nagy Istennő különböző formákban testesül meg. Attól függően, hogy éppen milyen feladatot kell ellátnia, vagy éppen milyen férfi istenség oldalán jelenik meg. Az Istennő megjelenéseit aszerint csoportosítjuk és mutatjuk be, hogy milyen hagyományos, az indiai társadalomban megjelenő női szerepet töltenek be. Ezek közül az első az anyaszerep. Az anya, az élet teremtője, akit a társadalom megbecsül – leginkább azért, mert fiú örökösöket szül. Második a szépséges vagy a szerető, aki elbűvöli az isteneket és halandókat. Nagyon fontos még a hűséges feleség szerepe, amit végigkövetünk az esküvőtől egészen az özvegyi mártírhalálig. Szerencsére ez a szokás ma már nem „divatos” Indiában, de a mai napig is nehéz sorsuk lehet az özvegyeknek és sokan kénytelenek menedékházba vonulva élni. Végül, de nem utolsó sorban ott vannak a legyőzhetetlen harcosnők. A hindu világ leghatalmasabb erői, a gonoszt legyőző és világot megmentő Kálí és Durgá istennők. A négy nagy istennő-szerephez kapcsolódóan azt szeretnénk megmutatni, hogy ezek a női szerepek – amiket nagyon idealizált formában látunk ma az istennők között – vajon az indiai társadalomban milyenek valójában, milyen szokások, milyen előítéletek, milyen pozitív és negatív dolgok érnek egy anyát, szeretőt, feleséget vagy egy harcost.

– Milyen tervei vannak a jövőre nézve? Van- e olyan célja szakmai területen, amit szeretne megvalósítani?

– Január 6-ig a kiállítás üzemeltetése a feladat. Tárlatvezetések, előadások, szakmai programok szervezése. Jövőre lesz 100 éves a múzeum. Szeretnénk egy nagyobb kiállítást rendezni az elmúlt 100 év kiállításairól, gyűjteményeinek gyarapodásáról. Szeretnék a múzeumnál maradni hosszú távon.
Szakmai célom, hogy Magyarországon minél több ember ismerhesse meg Indiát olyannak, amilyen valójában. Ehhez jó és fontos eszköz egy kiállítás, de nagy szakmai kihívás valamit úgy mutatni, hogy az embereknek érdekes legyen. Mivel egy kiállítás a látványával ugyanúgy mesél, mint a tárgyakkal, ezért jelenleg tervezőgrafikát is tanulok, hogy ennek a kihívásnak is minél jobban meg tudjak felelni.

(KIEMELT KÉP: Válóczi Róbert bocsájtotta rendelkezésünkre)

Vélemény, hozzászólás?

  • Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja (Magyar Nagyok)
  • A CEU mellett tüntettek (Események,Közéleti)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
  • Gyászvasárnap- 1956. november 4-e emlékezetére (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Kocs-az utazószekér szülőföldje (Csodálatos Európa, Magyarország)
toggle