Füvészkert – a növények világa Budapesten

Füvészkert – a növények világa Budapesten

Az 1771-ben Winterl Jakab által alapított botanikus kertben számos ritka és érdekes növény tekinthető meg. Képgaléria a cikk végén.

A fővárosban található botanikus kert kezdetektől fogva célul tűzte ki a hazai orvos
– és gyógyszerészképzés segítése mellett a hazai flóra kutatását.

Winterl Jakab halála után méltán híres utóda Kitaibel Pál vette át a kert irányítását.
Kitaibel közel 150 növényfaj első tudományos leírója.
A Kárpát-medencét bejáró, 20 000 km-t is meghaladó gyűjtőútjainak legfontosabb botanikai eredményeit bemutató műből három kötet jelent meg, melyekben 280 színezett rézmetszetű tábla ismerteti a magyar flóra új és ritka fajait.
Az 1799-1812 között megjelentetett képes flóra – Magyarország ritka növényeinek leírása és képei
(Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae) – a magyar tudomány örök kárára, a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet miatt befejezetlen maradt.

1817-ben az erfurti származású Haberle Károly professzor veszi át a vezetést.
Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, külföldi tanulmány- és gyűjtőútjai eredményeként rövid idő alatt európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Gyakorlati foglalkozásokra rendszeresen viszi hallgatóit a botanikus kertbe, s elsőként szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat. Munkájában nagy segítségére volt főkertésze Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének,
a botanikának éljen. Az ő érdeme egy európai hírű szibériai gyűjtemény létrehozása, valamint a Bánság flórájának felkutatása.
Haberle hirtelen tragikus halálával véget ért a Füvészkert akkori aranykora.

A reformkor a rossz sorsú kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát.
Ez a park, amelyben a Pollack Mihály által tervezett – egy, már a 18. században barokk stílusban épült földszintes épület kibővítésével – 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.

Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején indul nagyarányú fejlődésnek:1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. Ekkor kapnak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői
Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, valamint a kert jelenlegi helyére kerüléséért, s a reformkor idején Pest városának szépítésében oly tevékeny szerepet játszó József nádor.

A 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató és Fekete József főkertész munkája nyomán éli a kert újabb virágkorát. A 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírnevű. 1893-ban felépül az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonasi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.

A Botanikus kert jelenleg a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetettnek minősített, “vörös könyves” fajt, valamint 85 hazai veszélyeztetett fajt mutat be az érdeklődőknek.

Képgaléria

 

(Forrás/Címlap kép: A Füvészkert honlapja, KIEMELT KÉP: Press77 / Erki Ádám )

Nagyitó