Horgos (Szerbia)

A szerbiai kisfalu nem messze található a határátkelő helytől. Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és
Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. Képgaléria a cikk végén.

 

 

A települést a 11. századi írott források is megemlítik, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek.  A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak
IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.
Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a “horog alakú” és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.
A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből.
A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.

A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.

Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. A trianoni békeszerződés egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták.
A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.
A 2011-es népszámlálás szerint 5709 fő lakosa volt, etnikai összetételét tekintve túlnyomórészt magyar nemzetiségűek.

A falu történelmi nemzeti műemlékei:

  •  Vaskapu földvár (őskor)
  •  Kun-halmok (~1200)
  •  Horgas halászfalu templomromja (román 1230)
  •  Kis-Horgosi major magtára (gótikus~1750)
  •  Kárász-kastély (barokk 1795) és angolkertje
  •  R. k. templom (barokk 1795)
  •  Nepomuki Szent-János szobor (1815)
  •  Új-temető (~1840)
  •  Szelevényi erdő (1857)
  •  Bagolyvár-rom (1875)
  •  Zárda-iskola (eklektikus 1897)
  •  Magyar Ede tervezte kamarási tiszti-üdülő villái (szecessziós 1893-tól) és vasútállomása (szecessziós 1911)
  •  Reök-major kúriája (szecessziós 19l0)
  •  Kálvária kert (1912)
  •  Galambosi csordakút, tájjellegű népi-, és eklektikus stílusú polgári épületek (XIX.század)
  •  Szelevényi erdészház (~1929) és a puszta védett növény és állatvilága
  •  Új Horgosi csárda (1964)
  •  Pravoszláv templom (1934)
  •  Szent István szobor (2010)

Képgaléria:

(KIEMELT KÉP: Nem felejtjük! blog   Forrás: Wikipedia)

Vélemény, hozzászólás?

  • Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja (Magyar Nagyok)
  • A CEU mellett tüntettek (Események,Közéleti)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
  • Gyászvasárnap- 1956. november 4-e emlékezetére (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Kocs-az utazószekér szülőföldje (Csodálatos Európa, Magyarország)
toggle