Hirosima-a világ első atombombájának bevetése

1945. augusztus 6-án történt a történelem egyik legnagyobb pusztító erejű támadása: ekkor dobta le a világ első atombombáját USA a Japán városra, Hirosimára.
Erre emlékezvén tartják immáron 40 éve ezen a napon a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapját.

 

 

 

A második világháború az európai hadszíntéren ekkorra már véget ért. Németország 1945. május 8-án aláírta a fegyverletételi nyilatkozatot, ám a csendes-óceáni hadszíntéren tovább folytak a harcok. Az Amerikai Egyesült Államok az Egyesült Királysággal együttműködve- július 26-án- a potsdami nyilatkozatban határozottan felszólította a japán fegyveres erőket a feltétel nélküli megadásra,
“gyors és teljes pusztulással” fenyegetve, ám ezt a szigetország kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyta.

1945 augusztusára a szövetségesek Manhattan kódjelű terve már túl volt az atombomba kifejlesztésén és tesztelésén. Az amerikai légierő 509. összetett csoportja már rendelkezett olyan B- 29-es bombázó repülőkkel, amelyek képesek voltak azt el is juttatni a célpontig. Mivel erre érdemben Japán nem reagált, Harry S. Truman amerikai elnök elrendelte az atombomba bevetését.
Augusztus 6-án Hirosimára a “Little Boy” kód nevű bombát ledobta a légierő.

Augusztus 9-én ledobták Nagaszakira is az atombombát. Ennek hatására augusztus 15-én Japán feltétel nélkül kapitulált. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút.

A hivatalos becslések szerint 140 ezren vesztették életüket azonnal, vagy néhány hónap leforgása alatt az akkor körülbelül 350 ezer lakost számláló japán városban. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden megsemmisült. A Hirosimai- emlékművön több mint 240 ezer név szerepel, a sugárfertőzések okozta egészségkárosodás ugyanis a mai napig szedi áldozatait.

A bombázás miatt Nagaszakiban 60 000-80 000 ember hunyt el. A következő hónapokban rengeteg ember halt bele a sugárbetegségbe, az égési sérülésekbe, vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe.

(Forrás: Wikipedia, Kiemelt Kép:  U.S. National Archives and Records Administration / Charles Levy)

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Mária főhadnagy- Lebstück Mária, a tragikus sorsú hősies honvéd

hét aug 13 , 2018
Bizonyára majd’ mindenki hallott a 13 aradi vértanúról. Ám volt egy főhadnagy, aki ugyan nem halt vértanúhalált mégis hősiességével kitűnt. Sokáig nem is tudták társai, hogy az illető nő.

Belépés

Press77 Facebook

  • Köszöntjük a Press77 Magazin főoldalán. Kellemes informálódást és jó olvasást kiván
  • a Press77 magazin szerkesztősége
  • #vigyazzunkegymasra
toggle