Kultúra és Közélet

Út a Fal leomlásához

Magyarország nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a német kettéosztottság és ezáltal kelet- és nyugat Európa megosztottsága megszűnjön. Tette mindezt a
Páneurópai Piknik megrendezésével, majd a szeptember 11-i határnyitással.
Cikkünkből megismerhetőek ezen folyamatok és hazánk ebben betöltött szerepe
.

 

A Piuszpusztán (közigazgatásilag Fertőrákoshoz tartozik) megrendezett piknik fontos előzménye volt a “vasfüggöny” illetve a Berlini-fal lerombolásának.
Magyarország és Ausztria beleegyezésével megnyitották a Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Piuszpuszta közötti határátkelőhelyet, három órányi időtartamra. Ettől a helytől 4 kilométerre már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter Alois Mock és magyar kollégája Horn Gyula közösen vágták el a határzárat, hogy kihangsúlyozzák a megfigyelőberendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett.
Azonban a Páneurópai Pikniket megelőzően is történtek lépések a kettéosztottság megszüntetésére: Tóka, Türke és Felsőszölnök faluk találkozója (a jugoszláv- osztrák -magyar hármas határnál) ekkor került úgy megrendezésre, hogy a magyar falu ismét csatlakozhatott a régi hagyományos találkozóhoz. 1989. június 4-én, négy évtized után első ízben megnyitván a határt.

Az augusztus 19-én rövid időre megnyitott határon mintegy 600 kelet-német polgár “szökött” át Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. A magyar határőrség, Bella Árpád alezredes utasítására nem avatkozott közbe.
A Magyarországon tartózkodó több ezer kelet-német állampolgár ügyét ugyanakkor ez az egyszeri,rövid alkalom nem oldhatta meg. Ezért 1989. augusztus 25-én leült tárgyalni a német és a magyar fél. A a Köln melletti gymnichi kastélyban sorra kerülő megbeszélésen Magyarországot Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter képviselte, míg a német felet Helmut Kohl szövetségi kancellár és
Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszter.

A tárgyalásokat követően (szeptember 9-én) Magyarország elhatározta, ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött Magyar-NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát.
Ezen megállapodás egyik pontja tartalmazta, hogy a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Másik lényeges pontja azt, hogy az érintett országok kiutasítják a másik állampolgárait, ha azok vétenek a fennálló rendelkezések ellen, vagyis tiltott határátlépést kísérelnek meg. Ezzel a lépéssel elhárultak a jogi akadályok is.

Az akkori kormány döntését Horn Gyula jelentette be szeptember 10-én, mely 11-én éjféltől lépett érvénybe.

Az akkor még NDK, Csehszlovákia és Románia élesen bírálta e döntést. A nyugati országok viszont üdvözölték azt.

Utolsó lépésként az NDK hozzájárult, hogy az NSZK prágai és varsói követségén menedéket kereső 4 ezer állampolgára vasúton, az NDK területén át Nyugatra távozhasson.
Ezt követően tüntetések sorozata vette kezdetét, végül november 9-én kezdetét vette a Berlini-fal lebontása.
A többi meg már ismert történelem…

(KIEMELT KÉP: Euronews)

  • Köszöntjük a Press77 Magazin főoldalán!
  • Az újság havi megjelenésre állt át.
  • Az új tartalmak minden hónap utolsó vasárnapján jelennek meg.
toggle