Krónika: Az Országgyűlés szeptember 24-i rendes ülése

Az országgyűlési munka szeptember 24-én folytatódott, ahol több fontos kérdésről is vitáztak a képviselők. Fontos téma volt a paksi bővítés, az egészségügy és a határőrizet. Képgaléria a cikk végén. MTI / Press77

 

 

 

Az ülés a napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját.
Az itt elhangzott beszédekből szemezgettünk:

 

DK: az Orbán-kormánynak nem számít, mit akarnak az emberek

Hajdu László szerint az M3-as autópálya XV. kerületi szakaszán 2010-ig folyamatosan épült a zajvédő fal. Az Orbán-kormánynak nem számít, mit akarnak az emberek, csak az a fontos, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók jól járjanak -mondta, hozzátéve: bizonyos vállalkozóknak az áll érdekében, hogy leszorítsák az autópálya melletti ingatlanok árát, hogy aztán olcsón megszerezhessék azokat.
A kerület volt polgármestere -akinek képviselővé választása miatt a hétvégén választás lesz a kerületben -azt mondta, többször kezdeményezte a hiányzó szakasz megépítését, és hosszú jogi procedúra után a BKK most szeptemberben hagyta jóvá a közbeszerzést.
Az ellenzéki politikus bírálta a kormánypártok polgármesterjelöltjét László Tamást, aki szerinte a beruházás ügyében szembefordult saját választókerületével. Hajdu László a baloldali ellenzék által támogatott Németh Angéla alpolgármester polgármesterré választását javasolta.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára- rámutatva arra, hogy az elmúlt négy évben Hajdu László volt a kerület vezetője -azt mondta, a képviselőnek kellett volna mindent megtenni annak érdekében, hogy a zajvédő fal megépüljön.

“Önök hibáztak és most a kormányon kérik számon!”

Beszámolt arról, hogy a kormány az elmúlt években ezermilliárdos nagyságrendben költött útfelújításra. Elmondta, hogy az M3-as XV. kerületi zajvédőjének költsége 360 millió forint, és a beruházás megvalósítását kétszer is megtámadták a bíróságon.

“A közbeszerzési szerződést még idén aláírhatják, a kivitelezés 2019 tavaszán indul.”

 

MSZP: pénzt kell belerakni az egészségügybe!

Bangóné Borbély Ildikó az elmúlt hetek negatív egészségügyi híreit sorolva sürgette, hogy
pénzt kell belerakni az egészségügybe.

“Míg a kormány azt állítja, az MSZP kormányzása idején hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, addig a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek 85 százaléka a Fidesz-kormányok alatt üresedett meg”

Hozzátette: a sürgősségi ellátásban a szükséges szakemberek 25 százaléka sincs meg.
Szóvá tette, hogy a Fidesz azt állítja, az MSZP fizetőssé tette az egészségügyet, ezzel szemben az egy főre jutó magán-gyógyszerkiadások mára már meghaladják az állami kiadásokat.
Kitért arra, hogy Kásler Miklós szakminiszter a tízparancsolatot nevezte a legjobb népegészségügyi programnak. Ne ölj! -idézte az egyik pontot, hozzátéve: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt a magyar családokra és az egészségügyre.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára elmondta, két év alatt 207 ezer forinttal lett több az orvosok fizetése, az ápolók fizetését pedig több mint 65 százalékkal emelték.

“A háziorvosok finanszírozása hetven százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt.”

“Önök elvettek az egészségügyből, mi több pénzt adtunk”-tette hozzá.

Az államtitkár válasza végén kiemelte, hogy szerinte Kásler Miklós kiváló orvos és azért támadják, mert hiteles keresztény ember.

 

Jobbik: azonnal le kell állítani a kilakoltatásokat!

Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy miközben a kormány igyekszik a családok éve jegyében a saját bizonyítványát példásra magyarázni, a választás utáni napon már kilakoltatásról szóló dokumentumokat címeztek. Május óta több mint 1300 ingatlan kiürítését tették lehetővé egy olyan rendszerben, ami ezer sebből vérzik, s több mint százezer emberre várhat a kilakoltatás réme- tette hozzá. Utalt az Európai Unió bíróságának közelmúltbeli döntésére, ami szélesebb körben teszi lehetővé perek indítását az érintetteknek.

“Ezzel együtt, azonnal le kellene állítani a kilakoltatásokat, azonnali moratóriumra van szükség!”- jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: hiú ábrándokat kelteni nehéz helyzetben lévő emberek tömegében felelőtlenség. Értelmezése szerint azt mondták ki az ítéletben: a Magyar bíróság szabadon vizsgálhatja a meglévő jogszabályi keretek között, hogy a tájékoztatás megfelelő volt-e a szerződés megkötés időpontjában. Ezekben az ügyekben a bíróságok jogosultak és kötelesek eljárni.

“Egyedi ügyekben sem a kormánynak, sem a tárcának, sem a parlamentnek nincs beavatkozási lehetősége”.

 

Fidesz: Magyarország nem mond le a határőrizet jogáról

Hubay György kiemelte: a határ fenntartása a nemzet védelmét jelenti minden külső támadással szemben, ez nem csak joga, kötelessége is egy államnak. Magyarországot ebben a szellemben tartják fenn már több mint ezer esztendeje. Kifejtette azon álláspontját, miszerint a Macron -Merkel féle elgondolás, amely szerint le kellene mondania Magyarországnak a szuverenitása egy részéről és átengednie a határvédelem egy részét a Frontexnek, nem nyert teret a salzburgi csúcstalálkozón.
De meggyőződésük, a téma nem vész el és a javaslatot újra napirendre fogják tűzni azok az erők, amelyek nem nyugszanak bele a vereségbe.
A kormánypárti politikus ugyanakkor hangsúlyozta: képesek vagyunk megvédeni a határt és ezt bizonyítottuk is. Amióta megépült a kerítés határrendészeti védelem van, azóta nem átjáróház az ország.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: a múlt heti uniós csúcs megmutatta, hogy a migrációs vita fő terepe a határvédelem lesz. Az nem rossz, hogy végre a határvédelemről beszélhetnek. A probléma az, hogy az Európai Bizottság úgy képzeli el a határvédelmet, hogy az ilyen feladatokat kivenné az egyes tagországok kezéből. Szintén leszögezte: mi bizonyítottuk, hogy a határainkat a saját magunk erejéből is meg tudjuk védeni, amit intézkedések sora igazol. Kitért arra, hogy 2015 óta áll a fizikai határzár több mint 300 km-en, ami a biztonság szimbóluma lett, és más országok számára is példát mutat. Felidézte, hogy a Jobbik a határzárat kudarcnak minősítette, az MSZP támadta, a DK át akarta vágni, az LMP azt mondta ezzel nem is megyünk semmire.
Hozzátette: a fizikai határzárat jogi határzár is erősíti. A honvédség is közreműködhet a határvédelemben, bevezették a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, szigorodtak az embercsempészéssel összefüggő büntetési tételek. Az államtitkár megjegyezte: egy olyan törvényt is elfogadtak, amelynek alapján a külföldről finanszírozott aktivista csoportoknak átláthatóvá kell tenniük támogatásaikat.

Dömötör Csaba kijelentette:
“A biztonság Brüsszelre való bízása nem lenne más, mint biztonságpolitikai hazárdjáték.”

 

A Jobbik a családi gazdaságok munkaerőhiányáról, az MSZP az önkormányzatok forrásairól, a DK az egészségügyi ellátás biztonságáról kérdezte a kormány képviselőit, míg az LMP a rendvédelmi dolgozók pályaelhagyására, a Párbeszéd pedig a gyermekszegénységre hívta fel a figyelmet az azonnali kérdések órájában. Ezek mellett Az autóiparról, a közlekedésről, az otthonápolásról, valamint a Brexitről is szó esett.

Jobbik: az apák is kapjanak diákhitel-kedvezményt

Farkas Gergely arra várt választ:
“Miért különböztetik meg hátrányosan a diákhiteles fiatal édesapákat?”

Kijelentette, hogy ha a pártjukon múlna rájuk is kiterjesztenék az anyák esetében már bevezetett intézkedést, amely két gyermeknél elengedi a hitel felét, háromnál a teljes összegét.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára furcsállta, hogy a Jobbik szerint az jogszerű, ha egyáltalán nincs kedvezmény, de jogszerűtlen az, ha az édesanyákat támogatják.

“A kormány célja az anyák támogatása, mivel rájuk több hárul azzal, hogy otthon és a munkahelyen is helyt kell állniuk”.

 

DK: elveszik a tűzifajuttatás felét

Varju László emlékeztetett, hogy a választási kampányban a kormány 12 ezer forintos támogatást ígért a gázzal vagy tűzifával fűtőknek. A tűzifajuttatás felét most visszaveszik, mert a fa kiszállítási díja néha eléri a hatezer forintot.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt felelte, hogy az ország gazdasági teljesítményének következtében az előző fűtési szezonban 12 ezer forintos támogatást nyújtottak minden családnak.

Jobbik: hosszúak a szakrendelők előjegyzési listái

Rig Lajos azt mondta, hogy a kormány ötmilliárd forintot fordított a fekvőbetegek várólistáinak csökkentésére, a szakrendelők előjegyzési listái azonban akár fél évesek is lehetnek.

“Eközben az intézményvezetők kozmetikázzák az előjegyzési listákról szóló adatokat” -jelentette ki.

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára hangsúlyozta, hogy évente költenek ötmilliárdot a várólisták csökkentésére.

“2012-ben még 70 ezren voltak a várólistákon, azóta ez a szám 28 ezer alá csökkent. Megjegyezte, hogy a szürkehályog-műtét esetében 90-ről 45-re, a csípőprotézis-műtét esetében 180-ról 104 napra, míg a térdprotézis-műtéteknél 241-ről 137 napra csökkent a várakozási idő.”

 

DK: milyen mélységet fog ölteni a kultúrharc?

Gréczy Zsolt szerint fideszes médiák szégyenteljes kultúrharcba kezdtek, amelynek következtében például színházi előadást tiltottak be.

“Milyen mélységet fog ölteni a kultúrharc, kényszerítenek-e olyan helyzetbe embereket, hogy ne merjenek megírni egy regényt, egy színdarabot, tiltanak-e be zeneműveket, lesznek-e olyan művészek, akiknek el kell menekülniük?” -sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: az a Gréczy Zsolt beszél pártsajtóról, aki korábban egy párttulajdonban álló lapnak, a Népszabadságnak volt az újságírója. És az emleget kultúrharcot, aki 2006-ban a Népszabadságban, a Szabad Nép utódjában úgy beszélt a kultúráról mint politikai üzlet tárgyáról.

 

Fidesz: miért áll ki a baloldal Czeglédy Csaba mellett?

Simon Róbert Balázs arról kérdezte az igazságügy-minisztert, milyen érdekek mentén állhatnak ki a baloldali pártok Czeglédy Csaba mellett, megjegyezve, hogy a kormányzatnak kellett a több milliárdos ügy károsultjainak segítségére sietnie.
A tárcavezető helyett válaszoló Völner Pál parlamenti államtitkár azt emelte ki, hogy a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok közül kettőből- az idősek és a diákok köréből -kerültek ki a majdnem hétmilliárd forintnyi adót be nem fizető bűnszövetkezet 2011 és 2017 közötti áldozatai.
Hangsúlyozta, hogy a kormányzat és a Fidesz számára az áldozatok kártalanítása volt az elsődleges.
A kérdező képviselő reményét fejezte ki, hogy mihamarabb jogerős ítélet születik az ügyben, a le nem rótt 6,3 milliárd forint is befolyik az államkasszába. Válaszként az államtitkár azt közölte, a keresett összeg elenyésző része került elő, és akár ez is indokolhatja egyes politikusok érdeklődését az ügy iránt.

A napirend utáni felszólalásokkal ért véget az ülésnap, melynek során Farkas Félix
(roma nemzetiségi szószóló) azt mondta, hogy a Sargentini -jelentés állításával szemben a Magyarországon élő cigányság soha annyi védelmet és esélyt nem kapott, mint az elmúlt nyolc évben.

Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a Szombathelyi Haladás labdarúgó csapatának épített stadion nagyon jelentős költségekkel terheli a várost.

Ágh Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vas megyei Répcelakot 750 éve említették először írásban.

Fülöp Erik (Jobbik) azt kutatta, ki a felelős azért, hogy egy tiszaföldvári sertéstelep mellett több száz oszlásnak induló sertéstetem hevert elföldeletlenül a szabadban. A kormány nevében válaszoló
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy szeptember 8-án szereztek tudomást az esetről. Szeptember 14-ig lefolytatták a vizsgálatot, eljárást indítottak a cég ellen, amelynek vezetőjét fel is jelentették, a területet azóta fertőtlenítették.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatások során tapasztalt visszaélésekről beszélt.
Völner Pál
államtitkár azt felelte, hogy ha a végrehajtások során visszaélések történnek, akkor azok ellen a bíróságokon lehet jogorvoslatot kérni.

Ander Balázs (Jobbik) a mélyszegénységben élő dél-somogyi falvak problémáira hívta fel a figyelmet.

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, hogy a tranzitzónákban gyermekellenes intézkedéseket tapasztalt. Szavai szerint a gyermekek akár hónapokig is be vannak zárva és az élelmezésük sem megfelelő. Völner Pál államtitkár a képviselő kijelentéseit hangulatkeltésnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy mindenki kap ellátást a tranzitzónákban és Magyarország az összes nemzetközi egyezményt betartja.

Schmuck Erzsébet (LMP) úgy látta, hogy a magyar kormány az autóipar markában van és továbbra is azt a szűklátókörű politikát akarja folytatni, amit eddig. Azt mondta, hogy a hazai motor és autógyárak teljes mértékben, a beszállítói hálózat pedig jelentős részben belsőégésű járműveket gyárt, pedig az elektromos autózás megállíthatatlanul terjed. Völner Pál államtitkár azt felelte, hogy ezek az autógyártók készítik majd az elektromos autókat. Felelőtlen és nem képviselőhöz méltó az a felszólalás, ami veszélyezteti a magyarországi munkahelyeket.

Szabó Szabolcs (LMP) azt kérte, tegyenek érte, hogy ne alakulhasson ki olyan közlekedési káosz, ami a közelmúltban érintette Csepelt és környékét.

Hohn Krisztina (LMP) a Gödöllőt elkerülő út felépítésének sürgősségére hívta fel a figyelmet.

Ezt követően Jakab István az ülést lezárta. A parlament október 1-én folytatta munkáját.

 

Képgaléria:

 

(KIEMELT KÉP: Press77)

Vélemény, hozzászólás?

  • Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja (Magyar Nagyok)
  • A CEU mellett tüntettek (Események,Közéleti)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
  • Gyászvasárnap- 1956. november 4-e emlékezetére (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Kocs-az utazószekér szülőföldje (Csodálatos Európa, Magyarország)
toggle