Szacsvay Imre -A 14. vértanú

Október 6-a a magyar história egyik leggyászosabb napja. Ekkor végezték ki az aradi 13-at,1849-ben.
Ezt majd’ mindenki tudja, de volt egy 14.vértanú is, akinek kevésbé fontos szerep jutott a történelem színpadán. Szacsvay Imréről szól cikkünk.

 

 

 

Szacsvay Imre 1818 November 1-én született, Kisürögdön. Apja Szacsvay Lajos, a váradi káptalan főerdésze, uradalmi ispán. Anyja Szilvay Johanna a Roskoványi családdal volt rokonságban. Nagybátyja, id. Szacsvay Imre, aki a nagyváradi 55. honvédzászlóalj századosaként az 1849. február 8-i Piski ütközetben hősként halt meg.

Az ifjabbik Szacsvay Imre tanulmányait a Nagyváradi Római Katolikus Főgimnázium elvégzése után a Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémián folytatta, ahol elvégezte a jogi kar első évét, de a másodévet már Kassán fejezte be 1836-ban.

A reformellenzék bihari vezére Beöthy Ödön (1796-1854) 1839-ben magával vitte Pozsonyba az országgyűlésre hivatalos írnoknak, úgynevezett kis követnek. Az ügyvédi vizsgákat is ott tette le.
Ezután Váradon ügyvédi irodát nyitott. 1840. május 10-én a váradi járás esküdtjének választották meg.

1848-ban irányította -mint a liberálisok egyik vezére -a polgárok mozgósítását. Várad utcáit elárasztották Habsburg ellenes röplapokkal. Mindezt tették egy éjszaka leforgása alatt, március 13-a reggelére.

1848. május 10-én Kossuth kinevezte a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé.

1848. június 24-én a népgyűlés megválasztotta Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselőjének. Nagyvárad követeként a kormánypárt baloldalán, Kossuth személyes híveként vett ebben részt.

Az 1849. április 5-én alapított Radikális Párt vezetője lett alapítótagként.

1849. április 13-án az egész napos zárt ülésen pártolta Kossuth trónfosztási indítványát, melynek folyamán megszületett a magyar függetlenségi nyilatkozat, ennek szövegezésében Szacsvay részt vett és ratifikálta is azt.

Ebben a nyilatkozatban olvasható:
“Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik”

“Mi, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg -Lotharingen-i házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté…”

 

Emiatt ítélték később halálra, majd mindösszesen 30 évesen 1849. október 24-én végrehajtották akasztás általi büntetését.

Katona Mihály (egy elfeledett nagyváradi költő) így írt róla:
“Egy tollvonás volt bűne”.

(KIEMELT KÉP:Internet, Forrás anyag: Wikipedia, Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs).
Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8, Révai Nagy Lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

  • Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja (Magyar Nagyok)
  • A CEU mellett tüntettek (Események,Közéleti)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
  • Gyászvasárnap- 1956. november 4-e emlékezetére (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Kocs-az utazószekér szülőföldje (Csodálatos Európa, Magyarország)
toggle