Krónika: Az országgyűlés október 3-i és 8-i ülés napjai

A Sargentini -jelentésre reagáló határozati javaslat vitájával folytatódott az Országgyűlés október 3-i ülése.
E tárgykör mellett további két fontos ügyről is tárgyalt a T. Ház.
Október 8-án pedig a kormányhoz intézett kérdések, felszólalások kaptak főszerepet.

 

 

 

A Fidesz szerint minden magyar képviselőnek vissza kellett volna utasítania a Sargentini -jelentést. Ellenzéki képviselők viszont úgy látják, hogy éppen a parlamenti többséggel szemben kell megvédeni a magyarok jogait, a határozati javaslat csak a kormánypártok EP-választási kampányát szolgálja.

A vita során elhangzott felszólalásokból válogattunk.

 

DK: a parlamenti többséggel szemben kell megvédeni a magyarok jogait

Arató Gergely véleménye szerint a Sargentini -jelentés arról szól, hogy az európai uniós szerződéseket minden tagországnak be kell tartania, hogy az uniós szerződésekben rögzített jogokat a magyaroknak is biztosítani kell. Szégyennek nevezte, hogy ezeket a jogokat a magyar parlamenti többséggel szemben kell megvédeni.
Szavai szerint Magyarországon nem érvényesül a tudományos élet szabadsága, mert pénzügyi pórázon akarják tartani a Magyar Tudományos Akadémiát. Nem érvényesül a vélemény szabadsága, mivel folyóiratokat zárnak be, és nem érvényesül az igazságszolgáltatás szabadsága sem, amit a közigazgatási bíróság létrehozásával indokolt.

“Érvényesülnek-e például a szociális jogok, amikor a hajléktalanokat nem integrálják, hanem büntetik?” -tette fel a kérdést.

“A kormány döntött úgy, hogy elveszi és korlátozza a magyar emberek jogait, vagyis a jelentés a Fidesz-KDNP parlamenti többségét bírálja” -jelentette ki Arató Gergely.

 

Fidesz: minden magyar képviselőnek vissza kellett volna utasítania a
Sargentini -jelentést

Manninger Jenő  szerint minden magyar képviselőnek vissza kellett volna utasítania a
Sargentini -jelentést.

“Az európai politikai elitben a politikailag korrekt beszéd a fontos, a migrációt támogatják, és ez az elit láthatóan egyre inkább támadásba lendül” -fogalmazott.

A Fidesz politikusa azt mondta, nem a kormánynak, hanem Magyarországnak lett volna érdeke a jelentés elutasítása.

 

LMP: a határozati javaslat csak a kormánypártok EP-választási kampányát szolgálja

Demeter Márta:

“A magyar demokráciát csak a magyar emberek tudják és fogják helyreállítani, ám sajnos Magyarország közben folyamatosan gyengül, mert a kormány semmilyen érdemi intézkedést nem tud végrehajtani. A most beadott határozati javaslat is csak a kormánypártok európai parlamenti választási kampányát szolgálja. A kormány nem képviseli a magyar emberek biztonsági érdekeit az EU-ban.”

Fontosnak nevezte a Frontex állományának megerősítését, sajnálatát fejezve ki ugyanakkor, hogy a magyar kormány ezt nem támogatja.
Demeter Márta szorgalmazta továbbá, hogy a letelepedési kötvénnyel kiadott összes engedélyt vonják vissza.

Hiller István levezető elnök az LMP-s politikus felszólalása közben néhány perces technikai szünetet rendelt el. Egy képviselő egészségügyi ápolásra szorult, orvos érkezett hozzá az ülésterembe.

Jobbik: semmilyen migrációt nem támogatunk

Apáti István azt hangsúlyozta, pártja semmilyen migrációt nem támogat.
A pártérdeken felülemelkedve működött együtt a kormányoldallal ebben a kérdésben.
Hétszer nyújtották be minden kiskaput bezáró javaslatukat, ezért visszautasítja, hogy pártját ócsárolják.
Szerinte Orbán Viktor meglátta a lehetőséget ebben a tematikában.
A kormányoldalon belekapaszkodtak a migrációba, mint egy arab varázsszőnyegbe, onnan pedig nem látják az ország északkeleti része vagy az egészségügy problémáit.

Fidesz: nem lehet szó nélkül elmenni a jelentés mellett

Hörcsik Richárd beszédében kiemelte:

“Nem lehet szó nélkül elmenni a a Sargentini-jelentés mellett, mert az megmutatja az Európai Parlamentben az elmúlt három évtized során végbement változásokat.”

Nézete szerint két összebékíthetetlennek tűnő álláspont csatája, két világ harca zajlik a jelentés kapcsán. A nyílt társadalom hívei ugyanis meg akarják bélyegezni a hagyományos értékeket vallókat. Ennek eszköze a más, korábban megcáfolt valótlanságok összeollózásával készült jelentés.

“Ez egyértelmű nyomásgyakorlás Magyarországgal és minden olyan állammal szemben, melyek nem hajlandóak készpénzként elfogadni azokat a megoldásokat, amelyeket Brüsszelben a választóiktól kissé eltávolodott politikusok elterveztek”.

Beszéde végén kifejtette azon álláspontját, miszerint a 2010-es választások után az ellenzék már akkor támadni kezdte a kormányt, amikor annak még módja sem volt érdemi lépéseket tenni.

 

MSZP: a kormány megbélyegezte a szegényeket

Korózs Lajos felszólalásában elmondta:

“A jelentés meg sem született volna, ha a kormányzat nem kriminalizálja a hajléktalanságot, nem sanyargatja a kisnyugdíjasokat, nem alázza meg a rokkantakat, nem bélyegzi meg a szegényeket és nem így alakítja át a munka törvénykönyvét.”

“A kabinet korlátozta a sztrájkjogot, csak a munkaadóknak, a multiknak és az oligarcháknak kedvezett, megalázta a munkavállalókat és elfogadta a cselédtörvényt”

 

E vita lezárta után további két fontos ügyről is tárgyalt a T. Ház:

Változik a közjegyzői munka szabályozása

A közjegyzőkről szóló törvény módosításának vitájában Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára expozéjában azt mondta, hogy az indítvány a Magyar Országos Közjegyzői Kamara javaslatain alapul.
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a közjegyzők, illetve közjegyzői irodák ugyanazon területi kamara más közjegyzőjével vagy közjegyzői irodájával közösen, részmunkaidőben foglalkoztathassák valamelyik alkalmazottjukat. Megújulnak a közjegyzők helyettesítésének szabályai is.  Jelentős mértékben, a közjegyzők esetében kettőről, húszmillió forintra, míg a közjegyző-helyettesek esetében 500 ezerről kétmillióra emelkedik a fegyelmi eljárásban kiszabható pénzbírság összege.

“A törvény január 1-jétől kötelezővé teszi a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt” -hívta fel a figyelmet.

Becsó Károly, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy frakciójuk támogatja a javaslat elfogadását.
A politikus kiemelten fontosnak nevezte, hogy a közjegyzők megőrizzék a tekintélyüket.

Varga -Damm Andrea (Jobbik) arról beszélt, hogy a közjegyzők kimondottan nagy társadalmi megbecsültséget élveztek, amíg a 2000-es években mintegy száz fős csoport be nem szállt a devizahitelezésbe.
A képviselő üdvözlendőnek tartotta a pályaalkalmassági vizsgálat bevezetését, de azt nem értette, hogy miért csak azokra vonatkozik, akik a jövő évtől nyújtják be a jelentkezésüket.

Vejkey Imre (KDNP) arról szólt, hogy a közjegyzőket megbecsülés övezi, mert a rájuk bízott feladatokat hatékonyan látják el. Ezek a feladatok a bíróságok tehermentesítése miatt évről-évre folyamatosan bővülnek. Kiemelte, hogy frakciójuk támogatja a javaslatot.

Varga László (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy a fizetési meghagyások kiküldésekor ellenőrizni kellene a valódi lakcímet. Egyetértett Varga -Damm Andreával abban, hogy a közjegyzői társadalom egy részének komoly szerepe volt a devizahiteles-válság kialakulásában.

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a közjegyzői kar és az ügyfelek érdekei között egyensúlyt kell teremteni. Figyelni kell arra, hogy a törvény ne csak a kamara, de az egyéni közjegyzők érdekeit is védje.

Az általános vita lezárását követően Völner Pál reagált az elhangzottakra.
Az államtitkár elmondta, hogy a bíróságok tudják vizsgálni a közjegyzői okiratok érvényességét. Megjegyezte, hogy a kamaráknak joguk lesz pályaalkalmassági vizsgálatot elrendelni a már hivatalt betöltő közjegyzőkkel szemben is.

Iparjogvédelmi törvények

Utolsó napirendi pontként az egyes iparjogvédelmi szabályok módosításáról tárgyaltak a képviselők.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta, az új uniós irányelv átültetése az elsődleges célja a törvény módosításának. A jogharmonizációs célú javaslatok között szerepelnek egyebek között a lajstromozás esetében a grafikai átláthatóság követelményét előíró szabályok, illetve többféle megjelölés válik oltalmazhatóvá.
Az államtitkár elmondása szerint a javaslat elfogadásával növekedik a jogbiztonság, átláthatóbbá válnak a védjegyhasználattal kapcsolatos szabályok, rövidülnek egyes eljárási határidők és a módosítás élénkíti a nemzetgazdaságot is.

Becsó Károly (Fidesz) szerint jól átgondolt, a szakmai szervezetekkel egyeztetett javaslatot terjesztett a kormány a Ház elé, ezért támogatja az elfogadást.

Varga -Damm Andrea szintén támogatta az előterjesztést. Megjegyezte, hogy a világban évente 176 milliárd dollár kárt okoz a termékhamisítás. A jogalkotó folyamatosan fut a törvénysértések után, ezért természetes, hogy az unió is új irányelvet dolgozott ki.

Aradszki András (KDNP) kiemelte, hogy egységesítik az európai védjegyhasználat szabályozását.
A jogharmonizációs kötelezettséget a kormány ennek a javaslatnak a benyújtásával indította el.

Varga László (MSZP): A védjegyekkel kapcsolatos eljárásokat gyorsítani kellene. Hozzátette, a költségvetésből többet kellene fordítani kutatás-fejlesztésre és innovációra.

Hiller István ezzel lezárta a szerdai ülésnapot.

A T. ház október 8-i munkanapja napirend előtti felszólalásokkal, kérdésekkel, azonnali kérdésekkel és végül a napirend utáni felszólalásokkal telt el.

 

Képgaléria:

 

(KIEMELT KÉP: Erki Ádám / Press77)

Vélemény, hozzászólás?

  • Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja (Magyar Nagyok)
  • A CEU mellett tüntettek (Események,Közéleti)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
  • Gyászvasárnap- 1956. november 4-e emlékezetére (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Kocs-az utazószekér szülőföldje (Csodálatos Európa, Magyarország)
toggle