Paks(améta) III.rész: Kell ez nekünk?

Az előző cikkeinkben az elektromos energia termelésbe már beállított atomerőműről irtunk.
A tervezett erőművi bővítés felvetett számos kérdést, amelyek megosztják a politikusokon, a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteken keresztül a közvéleményt is.

 

 

Jelenleg nincs olyan alternatív megoldás, amely az atomerőművi energia termelést ki tudná váltani.
A kérdés: vajon szükséges –e a tervezett bővítés és ha igen, ez milyen hatás mechanizmust eredményez? Ezen kérdéscsoportból elsőként a környezeti hatásokat tekintjük át:

Az élővízre gyakorolt hatás:

Jogszabályi háttér

A Paksi Atomerőműre irányadó 15/2001 (VI.6.) KöM rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:

  1. § (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében
  2. a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 °C-nál, illetve +4 °C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem lehet nagyobb;
  3. b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot.

(2) A hőterhelésre vonatkozó egyéb, vízminőség-védelmi érdekből szükséges korlátozásokat a környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján a környezethasználat engedélyezése során állapítja meg.

A fenti előírásoknak megfelelő részletes szabályokat a Paksi Atomerőmű környezetvédelmi engedélye tartalmazza. A környezetvédelmi engedély hőterhelés-mérési előírásait a környezetvédelmi hatóság (Baranya Megyei Kormányhivatal) 163-26/2016 számú határozata rögzíti.

A Duna víz-hőmérséklet mérése joghatással járó mérésnek minősül. Erre vonatkozóan a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény határoz meg követelményeket, amely alapján a mérést kalibrált, használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni- a Paksi Atomerőműben a Duna víz-hőmérséklet mérésére alkalmazott mérések esetében ez minden esetben teljesül.

„2.3. A Duna élővilágának a hőszennyezés elleni védelme érdekében:

2.3.1. A kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 ˚C -nál, illetve +4 ˚C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 ˚C -nál nem lehet nagyobb.

2.3.2. A kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény (a továbbiakban: referencia szelvény) bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 ˚C -ot.

Kibocsátási pont: Duna 1526,000 fkm szelvénye

Referencia szelvény: Duna 1525,500 fkm szelvénye

2.3.3. A hűtés céljából kivett Duna víz és a kibocsátásra kerülő felmelegített hűtővíz eredményekhez való hozzáférés lehetőségét biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére.

2.3.4. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete az Országos Vízjelző Szolgálat napi jelentése szerint a 25 ˚C -ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy annak észlelésétől számított 4 órán belül a Kormányhivatalt írásban értesíteni kell.

2.3.5. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete a 25 ˚C -ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy a referencia szelvényben mérőhajóról, kézi méréssel kell ellenőrizni a 30 ˚C -os hőkorlát folyamatos betartását.
A Kormányhivatal számára biztosítani kell a rendkívüli méréseken való részvétel lehetőségét – Forrás: Paksi Atomerőmú Zrt. honlapja

 

A mindinkább tapasztalható klimatikus változások azonban egy sor előre nem látott problémát eredményeztek, eredményezhetnek.
A magyarországi környezetvédelmi kérdéseket progresszívan felvállaló “Zöldpárt” parlamenti képviselője nemrégiben pontosan ezt a kérdést feszegette a kormány illetékes szakminiszteréhez intézett interpellációjában. Az idei nyár rendkívüli meleg hullámai kritikus hőmérsékletre melegítették a Duna vizét, amely az erőmű hűtőrendszerében zavart okozhatott volna.
A fűtőelemek hűtését illetően a legbiztosabb módszer a folyómederből táplált vízmennyiség, amely lényegesen hatékonyabb mint az un. hűtőtornyos technológia.
Ennél a rendszernél azonban valóságos veszélyt jelent ,amennyiben az idei évhez hasonló időjárási viszonyok alakulnak ki. Az erőmű szakemberei, az illetékes szakminiszter beszámolója alapján fel vannak készülve az ilyen nem előre kiszámítható hatásokra. A védekezés akár a hűtő kapacitás növelésével, akár részleges leállással megnyugtatóan megoldható.

Fontos, a környezetre nem kevésbé hatást gyakoroló tényező a kimerült elemek tárolása.
Az ún. nukleáris hulladéktemető kérdésére a későbbiekben részletesen visszatérünk.
Jelenleg a paksi erőmű területén az átmeneti tárolás megoldott.

Nem elhanyagolható kérdéskör a tervezett beruházás pénzügyi háttere, amely azonban olyan dokumentáció, amelyhez nincs hozzáférési lehetőség,
Így csak reménykedhetünk, hogy az ország teherbíró képessége elegendő.

Mindezeket egybevetve, a magyar energia igények jövőbeni kielégítéséhez feltétlenül szükséges a villamos energia termelés növelése, de a felelős döntéshozóknak minden szegmenst alaposan figyelembe kell venniük azért, nehogy különböző érdekek diktátumai veszélybe sodorják a gazdaságot, az emberek biztonságos élhetőségét.

(KIEMELT KÉP: Paksi Atomerőmű honlapja)

Vélemény, hozzászólás?