Üléseztek a parlamenti bizottságok

Október 9-én és 10-én üléseztek az Országház Költségvetési, Honvédelmi és Rendészeti, Nemzetbiztonsági, Gazdasági, valamint a Nemzeti Összetartozás bizottságai. Összefoglaló. Press77 / MTI

 

 

Költségvetési bizottság: megszavazták az NMHH és a közmédia jövő évi
költségvetésének tervezetét

A tervezet szerint az NMHH 34,6 milliárd, annak médiatanácsa 199 millió forinttal gazdálkodhatna 2019-ben. Az utóbbi kezelésében lévő előirányzatokra 1,8, a
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségeire pedig 92,7 milliárd forint szerepel a nyolc képviselő által három ellenében megszavazott előterjesztésben.

A bizottság ülésén Karas Monika, az NMHH elnöke arra hívta fel a figyelmet: a hatóság jogszabályokban rögzített sajátosságokkal működik, és maga is alkothat rendeleteket, hiszen egyes esetekben a parlamentinél gyorsabb reagálásra van szükség a piaci torzulások elkerülése érdekében.

Varju László (DK) bizottsági elnök azon kérdésére, hogy mennyire látja érvényesülni a közmédiában a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét, Karas Monika azt válaszolta, az ezzel kapcsolatos panaszok ügyében a médiatanács jár el.

Az ülésen az NMHH vezetői elmondták: a hatóság bevételeinek 78 százaléka, azaz 20,4 milliárd forint közhatalmi bevétel, jellemzően frekvenciadíj, 6,7 milliárd forint pedig olyan áfa, amit egyből be is fizetnek a költségvetésnek.
A költségek között 9,5 milliárdos személyi, 12 milliárdos dologi kiadást említettek, valamint az MTVA műsorszórásához nyújtott 8,4 milliárdos juttatást.

Tájékoztatásuk szerint a központi költségvetés 73 milliárd forintot juttatna jövőre közszolgálati hozzájárulásként az MTVA-nak, amelynek saját bevétele körülbelül 9 milliárd forint, ezen belül 7-7,5 milliárd reklámokból származik.

Kérdésre válaszolva elmondták: jövőre az NMHH 700-as alkalmazotti létszámmal számol, az
MTVA – szemben az induláskori négyezerrel- 2024 embert foglalkoztat, és utóbbi 2019-ben nem tervez leépítést.

Az ülésen Varga -Damm Andrea (Jobbik) teljesen torznak nevezte azt a struktúrát, amelyben közös költségvetéssel szerepel az NMHH és az általa felügyelt rendszer.
Az MTVA szerinte nem a polgárok érdekeit szolgálja, hanem propagandacélokat.
Az ülés elején a kormánypárti képviselők megszavazták Szűcs Lajos (Fidesz) alelnök azon javaslatát, hogy ne vegyék napirendre a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos tájékoztatót. Szintén 7:4 arányban utasították el Mesterházy Attila (MSZP) azon indítványát, hogy hallgassák meg a kormány képviselőit arról, miként értékelik a kötvényprogramot.

Gazdasági bizottság -Matolcsy: az alapkamat csökkentése 1600 milliárdos
megtakarítást hozott

A parlamenti testület a Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját vitatta meg, az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 10 igen és 3 nem szavazat mellett támogatta a bizottság.

A jegybank elnöke, kérdésre válaszolva elmondta:

“Jó lenne, ha a háztartások kezében lévő, mintegy 5700 milliárd forintnyi készpénzállomány egy jelentősebb részét állampapírok vásárlására fordítaná a lakosság.”

Matolcsy György kiemelte továbbá:

“Az államadósságban a devizaadósság 2017 végén 20 százalékot ért el, most mintegy 18 százalékot tesz ki, “az lenne a kívánatos, ha ez az arány zéró, azaz 0 lenne.”

A képviselők közül Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) élesen bírálta az MNB által létrehozott alapítványok tevékenységét. Egyebek mellett utalt arra, ezek az alapítványok a saját elhatározásuk szerint vásárolnak ingatlanokat, műkincseket. Matolcsy György válaszul elmondta: az MNB által létrehozott alapítványok több ezer oktatási programot, könyvek tucatjainak kiadását, több száz egyetemi hallgató képzését támogatják. A lakosság, a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítését segítik, az elindított programjaikban több száz neves professzor, egyetemi oktató vesz részt.
A gazdálkodásuk teljesen áttekinthető, rendszeresen beszámolnak a vagyonuk, illetve azok hozamának alakulásáról.

Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke nagyon pozitívan értékelte, hogy a jegybank mostani vezetése történelmileg alacsony szintre vitte le az alapkamatot, illetve kedvezőnek mondta a növekedési hitelprogram beindítását, de túlzónak ítélte azt a növekedési rátát, amit a jegybank is megfogalmazott az előrejelzésében.

A nagyobbik kormánypárt honatyái közül Bánki Erik a bizottság elnöke, Hadházy Sándor a testület alelnöke és Szatmáry Kristóf mind az MNB monetáris lépéseit, mind a gazdasági növekedés támogatását kifejezetten pozitív intézkedéseknek nevezték.

Nemzetbiztonsági bizottság: szükség van a kerítésre

Az ülésen világossá vált: a kormánypárti és az ellenzéki képviselők szerint is szükség van a magyar határt védő kerítésre.

“A határzár bevált, védi Magyarország és az Európai Unió biztonságát. Amióta kerítés van, csökkent Magyarországon a nemzetbiztonsági kockázat”- ismertette az ülésen
Halász János, a bizottság fideszes alelnöke.

Mirkóczki Ádám a testület jobbikos elnöke megerősítette, hogy a szolgálatok tájékoztatója alapján a magyar határvédelemre szükség van.

Az MSZP-s Molnár Zsolt elmondta:

“A határvédelem része a nemzeti szuverenitásnak. A kötelező betelepítési kvóta nem támogatható, a kerítés a jelenlegi viszonyok között a helyén marad, azt senki nem akarja lebontani”.

Honvédelmi és Rendészeti bizottság- Kósa Lajos: a Sargentini -jelentés politikai bosszú

“A Sargentini -jelentés egy politikai bosszú, mert Magyarország vette a bátorságot, hogy visszautasítsa a kötelező kvótát, s bebizonyította, hogy a határok védelmével meg lehet állítani a migrációs hullámot” -hangsúlyozta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

Vadai Ágnes a bizottság DK-s tagja kifejtette: a Sargentini -jelentést elutasító javaslatot nem támogatják, de azt igen, hogy érdemi vitát folytassanak le azokról a pontokról, amelyeket az
Európai Parlament felvetett.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s tagja:

“A kvótakérdés nagyon fontos. Az MSZP is úgy véli az automatikus betelepítési kvóta nem lehet megoldás a migrációs problémára. A Sargentini -jelentés viszont nem is erről szól, hanem a magyar emberek kormány által elkövetett jogfosztásáról, valamint a korrupcióról.”

Az MSZP-s politikus a bizottsághoz került közbeszerzés alóli mentesítésekről is említést tett. Véleménye szerint irányított korrupciós eljárásról van szó.
Erre reflektálva Kósa Lajos azt mondta, Harangozó Tamás megsértette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit, s akár ki is kéne záratni a bizottságból az MSZP-s képviselőt.

Harangozó Tamás erre kiabálva azt felelte:
“Csukasson le, zárasson ki a bizottságból”.

Demeter Márta a sok felmerülő kérdést azzal indokolta, hogy “fényévente” van olyan alkalom, amikor a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Rendőrség, a Bevándorlási Hivatal és a szakszolgálatok együtt képviseltetik magukat a bizottság ülésén.

“Mivel más módon nem kapunk választ, kénytelenek vagyunk ilyenkor feltenni valamennyi kérdésünket”.

Az LMP-s képviselő a részletes vitában kifejtette:

“A kormány azért próbálja elhitetni, hogy a Sargentini -jelentés a migrációról szól, mert ezzel próbálják elfedni azt, hogy valójában semmi érdemi lépést nem tettek a migráció ellen. A kerítésnél sokkal többre lenne szükség!”

Nemzeti Összetartozás Bizottsága: november közepén ülésezik a diaszpóra tanács és a Magyar Állandó Értekezlet

“A Magyar Diaszpóra Tanács a tervek szerint november 15-én, a Magyar Állandó Értekezlet november 16-án tartja idei plenáris ülését Budapesten” -ismertte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár.

Elmondta: 2019-ben a fókusz a közösségeken lesz. A cél, a közösségek erőforrásainak együttes bemutatása és felhasználása.
Ezen felül kifejtette továbbá: a nemzetpolitikát a 2018-2022 közötti időszakra megfogalmazott célok mentén kívánják alakítani, ezek sorában említette az identitáserősítést, a családok támogatását, a versenyképességet és a munkalapú társadalom támogatását.

Kitért arra, hogy 2018-ban a külhoni magyar családok évét hirdették meg, amelynek keretében 1 milliárd forintot fordítanak a külhoni magyar családok segítésére. Az államtitkár célként jelölte meg, hogy az ágazati szereplők erőforrásait a külhoni magyar családok támogatására koncentrálják.

Szólt a Kárpát-medencei egészségügyi szakemberek képzéséről, s arról, hogy a külhoni települési önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi közösségek és vállalkozók családbarát tevékenységük elindításának és megerősítésének támogatására 200 millió forintot különítettek el. A vonatkozó pályázati felhívás a jövő héten jelenik meg.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy anyasági támogatásra 7557 külhoni kérelem érkezett, míg a babakötvényre 6642 kérelem.

A vállalkozásfejlesztési pályázatról elmondta: a beérkezett pályázatok nagy száma (760) miatt az 500 millió forintos keretösszeget megemelték, így közel 600 millió forintból 118 kérelmet tudtak támogatni.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról szólva kiemelte: 38,6 milliárd forintból több mint 150 új óvoda és bölcsőde épül és több mint 400 intézmény újul meg.

A diaszpórában 300 millió forintból 215 szervezet működését és programjait támogatták.

Szávay István (Jobbik) azt kérdezte, Ukrajna kapcsán van-e bármilyen fejlemény.
Felhívta a figyelmet, hogy elképesztő magyarellenes kampány zajlik. Szintén erre hívta fel a figyelmet Pánczél Károly (Fidesz) bizottsági elnök is.
Az államtitkár válaszában felidézte a beregszászi konzul közelmúltbeli kiutasítását és a magyar válaszlépést: nem ez lenne a követendő út két európai ország számára, nem ez a történelmi megbékélés útja.

“Magyarország mindig megtette azokat a gesztusokat, amelyek Ukrajnának kedveztek. A magyar külpolitika mindig nagyon gyors és hathatós választ ad, ennél többet nem igazán lehet tenni” – mondta.

Egyúttal jelezte:

“A magyar kormány a programjait folytatni kívánja a jövőben is.”

(KIEMELT KÉP: Illusztráció, Forrása: Internet)

Vélemény, hozzászólás?

  • Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja (Magyar Nagyok)
  • A CEU mellett tüntettek (Események,Közéleti)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
  • Gyászvasárnap- 1956. november 4-e emlékezetére (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Kocs-az utazószekér szülőföldje (Csodálatos Európa, Magyarország)
toggle