A kétarcú terror-Az 1956-os forradalom emlékezete

Mint minden a társadalmat, a regnáló rendszert megváltoztatni kívánó revolúció nem volt  atrocitásoktól mentes.
Ezek áldozataira kíván emlékezni cikkünk.

 

 

 

Október 23-a 1991 óta nemzeti ünnepünk.
A rendszerváltást megelőzően és 1956-ban a nemzeti katasztrófával záródó eseményeket először
1989 Január 28-án Pozsgay Imre egyik beszédében nevezte “népfelkelésnek” az addig ellenforradalomnak aposztrofált forradalmat és szabadságharcot.

Az október 23-a és november 4-e között lezajlott események a mai napig is a több,sokszor egymásnak ellentmondó történelmi taglalások témája.

A kádári rendszerben a forradalom bukása után számtalan nevesített és névtelen mártír adózott életével, szabadságával ’56 eszményeinek.

Ha megvizsgálunk 1956 októberének történései közül kiragadottan néhányat, azért tudható, hogy az események áldozatai között nemcsak a héroszok voltak.
Mártírként tekintünk az ifjan kivégzett Mansfeld Péterre, de áldozat az a Szanyi Nagy András is, akit kábelgyári melósként sorozták az ÁVH sorállományába és halt vétlen áldozataként a vérgőzös lincselésnek.

Egy, a máig is sok szempontból vitatott sötét epizódja a forradalomnak a Köztársaság téri pártház ostroma. Nem tisztázottan elterjesztették ekkor, hogy a pártház alatti pincékben az ÁVH(Államvédelmi Hatóság) által elhurcolt emberek sínylődnek. Az utcai szabadságharcosok közé sajnálatos módon olyan elemek is keveredtek, akik nemrégiben még köztörvényes és nem egy közülük erőszakos cselekményért elítélt bűnözők voltak.
A pártház védelmét ellátók között az akkori rendszer pártmunkásain kívül honvédtisztek, kiskatonák voltak. Vezetőjük az a Mező Imre volt, aki, noha meggyőződéses kommunista volt, nem tartozott a „rákosista elithez” .Sőt, felemelte a szavát mint a budapesti pártbizottság titkára az október 23-i tüntetés engedélyezése érdekében. Ott volt több tucat, a hatalom által besorozott egyszerű kiskatona is, akik közül nem egy közönséges lincselés áldozata lett.
Mező Imre a bent levők életének megkímélése érdekében fehér zászlóval megadást jelzett az ostromlóknak és ekkor érte mostanáig sem tisztázott módon a halálosnak bizonyuló lövés.

A forradalom bukása után a kádári rendszer és a szovjet elnyomás több száz mártír életét követelte.

Ezen hősök előtti kegyeletes főhajtás mellett emlékezni kellene ezekre az ártatlan áldozatokra is, akik ugyan úgy a kommunizmus áldozatainak tekintendőek.

(KIEMELT KÉP: a csornai 1956-os emlékmű,forrása: internet)

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja

vas okt 28 , 2018
A napjainkban elhunyt egykori rádiós főbemondó évtizedeken keresztül volt a Magyar Rádió meghatározó hangja, aki önmaga is tanította, és hirdette beszélt nyelvünk szépségét.

Belépés

Press77 Facebook

  • A Press77 magazin megújult formában és tartalmakkal ezentúl kéthetente jelentkezik.
  • Jó olvasást és hasznos informálódás kiván minden kedves olvasójának a
  • Press77 szerkesztősége.
toggle