Krónika: Az országgyűlés október 15-18-ig tartó ülés hete

A Parlament elfogadta többek között az „ellen- Sargentini” határozatot és nem utolsósorban a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetését.
Tárgyaltak az állatvédelmi törvény- és a köznevelési törvény módosításáról.
Press77 / MTI

 

 

 

Krónikákban ezúttal nem a beszédekből válogattunk, hanem sokkal inkább a fontos döntéseket és vitákat ismertetjük.

Az “ellen- Sargentini” határozat

A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely szerint: Magyarország maga védi a határait, fenntartja a kerítést, és nem engedi, hogy elvegyék a határőrizet jogát.

A dokumentum szerint az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini- jelentés a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés döntéseit támadta meg, ezzel pedig túllépte hatáskörét, megsértette az ország szuverenitását.

A határozatban az olvasható: megdöbbentőnek tartják, hogy az EP bevándorlást támogató képviselői azért ítélik el Magyarországot, mert megvédte határait.

“Visszautasítjuk a Sargentini -jelentésnek nevezett hazug bevándorláspárti vádirat rágalmait. Visszautasítjuk a jelentést, amely azért támadja Magyarországot, mert nem fogadott be bevándorlókat, elutasította a kvótát, jogi határzárat hozott létre, és büntethetővé tette az illegális bevándorlás szervezését”

Az elfogadott előterjesztés felháborítónak nevezi, hogy az EP bevándorláspárti képviselői, a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyva, csalással fogadták el a Magyarországot és a magyar embereket rágalmazó jelentést.

“A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha egyes üzleti csoportok és egy spekuláns üzletember érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat” – rögzítették a javaslatban.

“Csak a magyarok dönthetnek arról, kivel szeretnének együtt élni és kivel nem” -olvasható a közzétételét követő napon hatályba lépő országgyűlési határozatban.

 

Állatvédelmi törvény módosítása

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára elmondta: a törvényjavaslat a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010-es európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek való megfelelést, s az Európai Bizottság által 2017-ben ez ügyben indított kötelezettségszegési eljárás lezárását szolgálja.

Közlése szerint a javaslat jogtechnikai módosításokat tesz. Biztosítja, hogy csak olyan tenyésztő, beszállító vagy felhasználó működhessen, aki az állatvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik.

Kifejtette: ezt az engedélyt vissza is vonhatja a hatóság, ha a tenyésztő, beszállító vagy felhasználó már nem teljesíti az irányelv követelményeit. A javaslat az állatkísérlet fogalmát szabályozza, hogy az vonatkozzon az állatoknak mind az ismert, mind az ismeretlen kimenetelű, továbbá mind az invazív, mind a nem invazív tudományos célú felhasználására.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka amellett érvelt, hogy a 21. században egyáltalán nem szabadna élő állatokon kísérleteket folytatni. Hangsúlyozta: az EU már a kozmetikai célú kísérleteket betiltotta, de hadiipari és egészségügyi kísérletek továbbra is folynak. Közlése szerint a Jobbik azt szeretné elérni, hogy Magyarországon fokozatosan mindenféle állatkísérletet vezessenek ki. Erről a Jobbik határozati javaslatot is beterjeszt.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka támogatta az állatkísérletek fokozatos kivezetését, és alternatív módszerekkel való kiváltását. A képviselő emellett a felelősségteljes állattartás mellett érvelt.

Elfogadták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2017-es tevékenységről szóló beszámolót

A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá az erről szóló határozati javaslatot.
Domokos László, az ÁSZ elnöke az indítvány vitájában elmondta, szervezete elkötelezett amellett, hogy ellenőrzéseivel a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a közpénzek átláthatóságához, segítse a közpénzek és a közvagyon hatékony, célszerű felhasználását. Hangsúlyozta, a számvevőszék tavaly is betöltötte az alaptörvényben meghatározott “közpénzügyi garantőr” szerepét. Ellenőrzései hatékonyabbá, jelentései hatásosabbá váltak, így az ellenőrzöttek is eredményesebben javították ki a feltárt szabálytalanságokat.

Kivezetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását

Az Országgyűlés kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatálybalépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.
A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a nagyobbik kormánypárt képviselőjének, Bánki Eriknek erről szóló javaslatát.

A politikus indítványában hangsúlyozza, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak.

“A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz”.

 

Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés két nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők jóváhagyták a magyar és német kormány között létrejött, minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezményt.
A Magyarország és a Thaiföldi Királyság közötti: a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetem és a
Tan Kapuja Buddhista Főiskola együttműködését szabályozó megállapodást is.

 

Együttműködés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Notre Dame University között

A magyar kormány és Indiana állam közt a felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodás vitájával folytatta munkáját a parlament. Az előterjesztést ismertető Bódis József, az EMMI államtitkára elmondta, hogy a jogszabály az amerikai Notre Dame University magyarországi működéséhez szükséges jogi alapot adó megállapodás kihirdetéséről szól.

“A megállapodást azért kell megkötni, mert egy korábbi vizsgálat kimutatta, hogy több felsőoktatási intézmény is szabálytalanul működik Magyarországon, ezért módosították a felsőoktatási törvényt” – hangsúlyozta ki az államtitkár.

“A Ház előtt fekvő nemzetközi egyezményt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a
Notre Dame University együttműködésének érdekében kell megkötni. A két egyetem több éve együttműködik az oktatás és a kutatás területén.”

Az orosz közösség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítása

A kormánypártok és a Jobbik kedden egyetértett azzal a javaslattal, hogy ne nyilvánítsák Magyarországon honos népcsoporttá az orosz közösséget. Az MSZP és a DK még nem alakította ki álláspontját, mert szerintük vannak még tisztázandó kérdések.

A Magyar Honvédség létszámának növelése

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a Magyar Honvédség jelenlegi létszámkerete és állományarányai nem biztosítják a Zrínyi 2026 program keretében engedélyezett szervezeti fejlesztések létszámszükségletét. Rámutatott: a tervezet növeli a tiszti, az altiszti és a legénységi kereteket és rögzíti azoknak az összlétszámhoz viszonyított maximális arányát, a honvédtiszt és altiszt-jelöltek keretszámát a tervezett feladatokhoz szükséges utánpótlás biztosítása érdekében.
Kitért arra is, hogy a polgári állományba tartozó státuszok száma és az összlétszámhoz viszonyított aránya jelentősen csökken. A végállapot elérésére a 37 650 fős státusz teljes felhasználására 2026-ra kerül sor. Az önkéntes létszámkeretet a jelenlegi 8 ezerről 20 ezer beosztásra emelnék.

“Az engedélyezett keret növelése nélkülözhetetlen és sürgető.”

 

Az Országgyűlés következő ülése várhatóan október 24-én, szerdán lesz.

(KIEMELT KÉP: Erki Ádám / Press77)

Vélemény, hozzászólás?

  • Bőzsöny Ferenc- A magyar rádiózás egyik legismertebb hangja (Magyar Nagyok)
  • A CEU mellett tüntettek (Események,Közéleti)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
  • Gyászvasárnap- 1956. november 4-e emlékezetére (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Kocs-az utazószekér szülőföldje (Csodálatos Európa, Magyarország)
toggle