100 éve történt: az őszi rózsás forradalom

100 éve ezen a napon tört ki az Őszirózsás forradalom.
Cikkünkből megismerhetőek az okok, következmények és az események.

1918-ban már negyedik éve tartott a nagy háború, melynek elhúzódása Magyarországot is romba döntötte. A rengeteg emberi veszteséggel járó világégésből az embereknek egész egyszerűen elege lett.
Emiatt kezdtek 1918 Október 28-án országszintű tüntetésekbe, amelyek során a katonákhoz csatlakoztak civilek is.

A politikai háttér is nagyban közre játszott: az 1918. április 8-ai római konferencián az antant elfogadta az
Osztrák–Magyar Monarchia emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén,Közép-Európában kis nemzetállamok jöjjenek létre.

1918. október 16-án, a császár kiáltványában ezt írja:

“Ausztria szövetséges állammá alakul át, melyben minden néptörzs saját külön állami közösséget alkot, letelepülési területén”.

Egyúttal felszólította a nemzeteket, hogy alakítsanak saját nemzettanácsot.

1918. október 23-án éjszaka Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Ezt követően létrejöttek a
Katona- Munkás- és a Diáktanácsok is. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványban követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül.
Ifj. Andrássy Gyula október 27-én jegyzéket intézett Wilson elnökhöz, amelyben különbékét kért.
Ebben elismerte a csehszlovákok és a délszláv népek önrendelkezési jogát, s bejelentette a Németországgal kötött katonai szerződés felbontását. A császár a magyarországi helyzet normalizálására József főherceget homo regius-nak (a királyt helyettesítő teljhatalmú kormányzó) nevezte ki.

A tüntető munkás- és katonatömegek azonosultak a Magyar Nemzeti Tanács céljaival és felháborodtak azon, hogy József főherceg mint homo regius, Károlyi helyett Hadik János grófot nevezte ki miniszterelnökké. Megakadályozták a Nemzeti Tanácsra már felesküdött katonaság elszállítását Budapestről és követelték Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését.

Közvetlen kiváltó előzménye azonban e forradalomnak, a népnyelvben csak Lánchídi csatának nevezett tüntetés. E demonstráción a Lánchíd pesti hídfőjénél a rendőrök a tömeg közé lőttek, aminek következtében öten meghaltak és sokan megsebesültek.

Október 29-i keltezéssel a Monarchia fegyverszünetet kért az olasz hadvezetéstől. A küldöttség 31-én érkezett meg, majd november 3-án aláírták a szerződést, melynek eredményeképpen a Monarchiának véget ért az I. világháború.

Október 30-án a Magyar Nemzeti Tanács utasítására, -ám saját kezdeményezésű akcióktól sem mentesen-, a Csernyák Imre repülőszázados vezetésével alakított forradalmi testület, a Katonatanács egységei elfoglalták Budapest stratégiai pontjait.
E nap estéjén Budapesten két menetszázadnyi katona fellázadt és csatlakozott a tüntető tömeghez, így akadályozva a frontra szállítást. A tüntetők a mai Tolnai Lajos utcában (akkor még Conti utca) lévő börtönből kiszabadították a politikai foglyokat.

Október 31-én reggel József főherceg  visszavonta gróf Hadik János október 29-én kelt miniszterelnöki kinevezését, és Károlyi Mihályt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét nevezte ki miniszterelnöknek, aki egy úgynevezett “népkormányt” alakított.

Az Őszirózsás forradalom utolsó napjának bizonyult azonban e nap, ekkor az esti órákban meggyilkolták
Gróf Tisza Istvánt (az újonnan kinevezett miniszterelnök legnagyobb politikai ellenfelét) és véget ért a forradalom.

A zűrzavaros és bűntényektől sem mentes forradalom következményeként megalakult az új, autonóm kormány, immár köztársasági formában.
Ennek előfeltétele volt IV .Károly lemondása a trónról, aki meg is tette ezt November 13-án.

November 16-án kikiáltották az első Magyar Köztársaság -ot, és megkezdhette munkáját az új kormány.

Igaz, hogy ez nem tartott csupán pár hónapig (egészen pontosan március 21-ig, amikor is kikiáltották a Tanácsköztársaságot), de ez már egy másik história…

(Forrás anyagok:Wikipedia, mek.oszk.hu, NatGeo KIEMELT KÉP: Wikipedia)