Krónika: Az Országgyűlés október 29-e és november 5-e közötti üléshete

A Parlamentben egy sor fontos törvény módosításáról vitáztak a képviselők.              Összefoglalónkból kiderülnek melyek ezek.
PRESS77 / MTI

 

 

 

 

BM: a jövőben központilag tárolják a közterületi kamerák felvételeit

 

“Egyszerűbben ismerhetik meg a kamerafelvételeket a bűnüldöző szervek azzal, hogy a jövőben a rögzített kamerafelvételeket központilag tárolják” -ismertette a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Kontrát Károly az előterjesztés egyik fontos újításaként beszélt az úgynevezett “szitakötőprojektről”, amely első ütemben Budapesten valósul meg. A közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ felvételeinek révén, a jogszabály kihirdetését követő hatodik hónapban.
Az országgyűlés előtt tartott beszámolójában ismertette: a javaslat megalkotásában aktívan közreműködött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amelynek az észrevételeit teljes mértékben beépítették a tervezetbe. Elmondta, a rendszer teljes kiépülésével megszűnik a felvételt készítő szervezetek, hatóságok helyi adattárolása, és emellett számos garanciális elem is szerepel azért, hogy az adatok tárolása és továbbítása a lehető leghatékonyabb legyen.

Magyar-angolai diplomáciai vízummentesség

A magyar és az angolai kormány között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárok kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodást ismertetve Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta: Magyarország a déli nyitás jegyében megerősített kapcsolatra törekszik a szubszaharai térség országaival. Különösen Angolával, amelynek fővárosában a magyar nagykövetség is újranyitott.

“A mostani nemzetközi megállapodás fontos eszköze a magyar érdekérvényesítés erősítése a térségben” -hangsúlyozta expozéjában.

A 90 napnál rövidebb utazásokra szóló diplomáciai vízummentességet biztosító megállapodást magyar, angol és portugál nyelven rögzítették.

 

Oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat

Bódis József, oktatási államtitkár expozéjában kiemelte: az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat elfogadására azért van szükség, mert az unió általános adatvédelmi rendeletét- GDPR -szabályozást-
2018. május 25-től hazánkban is alkalmazni kell. A szabályozás rendelkezéseivel összhangban egy egységes oktatási nyilvántartás létrehozását látják szükségesnek. Így az élethosszig tartó tanulás szellemében elérhetővé válik az a cél, hogy az emberek oktatási életútja a jelenlegi széttagolt nyilvántartási rendszer helyett egységesen is nyomon követhetővé váljék, az általános iskolától a felsőoktatásig, a nyelvvizsgákig.
Hozzátette: a GDPR rendelkezéseinek való megfelelésre törekedve és az ezzel összhangban álló kormányzati bürokrácia csökkentési célokat is szem előtt tartva, szükségessé vált az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus nyilvántartások felülvizsgálata és koherenciájuk erősítése.
A javaslat célul tűzte ki a nyilvántartásokban tárolt adatok egységes kezelésének megteremtését, az adatok időszerűsítésének biztosítását, további biztonsági intézkedések megvalósítását.

“Megtörténhet a párhuzamosságok kiszűrése annak érdekében, hogy minél hitelesebb, naprakészebb, a polgárok érdekeit szolgáló nyilvántartás jöjjön létre”
– hangsúlyozta Bódis József.

Kitért arra, hogy a törvényjavaslat meghatározza azon személyes adatok körét, amelyeket egységesen kell kezelni. Beszámolt arról is, hogy az oktatási azonosítószámmal a jövőben több jelenlegi azonosítót váltanak ki, és az az oktatási rendszer egészén végigkíséri az állampolgárokat.
Meghatározzák a szak- és alrendszerekben nyilvántartott adatok továbbíthatóságának feltételeit is.
Központi elem, hogy ha egy kérelem elbírálásához más hatóságnál rendelkezésre áll közhiteles nyilvántartásban szereplő adat, úgy azok benyújtására nem lehet kötelezni az ügyfelet.

Választásokkal kapcsolatos törvények módosítása

Miniszterelnökség: a cél az uniós lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok EP-választáson való részvételi lehetőségének megteremtése

Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár expozéjában kifejtette: A választásokkal kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja megteremteni az európai uniós lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak, hogy választójoguk legyen az EP-választáson.
Emlékeztetett: júliusban hirdették ki az EU hivatalos lapjában az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra. Több uniós országban már most van erre lehetőség: Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.

“A hatályos magyar szabályozás eddig nem biztosította ezt a lehetőséget, de a mostani törvénymódosítással ez biztosított lesz a harmadik országban élő magyar állampolgároknak.”

“Az előterjesztés emellett tartalmazza a közigazgatási perrendtartási törvény miatt szükséges és egyéb technikai jellegű módosításokat.”

 

Az egységes kábítószer egyezmény módosítása

“Az ENSZ Kábítószerek Bizottsága által készített egyezmény módosítása hat, a fentanilok csoportjába tartozó szerrel növeli az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az egyes kábítószerlistákon szereplő készítmények sorát. Ennek magyar jogrendbe ültetését tartalmazza az előterjesztés” -ismertette Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára.

 

A bécsi kábítószer egyezmény módosítása

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára elmondta:

“Öt kannabinoid és egy amfetamin származék került fel a bécsi kábítószer egyezmény listájára. Ezekből hármat már eddig is kockázatosnak minősítettek a magyar szabályozók.”

 

A Magyar Honvédség szervezeti átalakításáról szóló javaslat

A több törvény módosításáról szóló javaslat többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányításának szétválasztásáról rendelkezik, de a szervezeti átalakításokon túl rögzíti az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését. Bevezeti az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát. A javaslat elfogadása esetén január elsejével lép hatályba.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte:

“Az új típusú kihívások szükségessé teszik az irányítás és a vezetés szétválasztását, a közigazgatási és a katonai feladatok markáns elkülönítését.”- olvasható a parlament honlapján közzétett közleményben.

A javaslat tartalmazza többek között a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételét, az úgynevezett kirendelés intézményének megteremtését.
A szervezeti átalakítással összefüggésben pontosítják a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályozást is, új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott.
A kiképzett tartalékos állományt kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítő férfiakkal.
Ezen felül az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével, valamint részükre pótlék megállapíthatóságának törvényi megalapozásával kívánják ösztönözni.
A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.

(KIEMELT KÉP: Erki Ádám / Press77)

Vélemény, hozzászólás?

  • A gyalogosok védelme?!- Interjú Gál Józseffel (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Mégis ARC-oskodnak (Események,Kulturális)
  • Az Ökonómia Frontvonalában-Interjú Bod Péter Ákossal (Arcok,Interjúk,Tudományos)
  • Szokások Adventkor (Aktuális)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
toggle