Összefoglaló: A Parlament Kulturális bizottságának november 6-i ülése

Kilenc kormánypárti támogató vokssal, hat ellenzéki ellenszavazat mellett mondott igent a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavalyi zárszámadására és jövő évi költségvetésére, valamint az NMHH Médiatanácsának 2017-es beszámolójára ülésén az Országgyűlés Kulturális bizottsága. MTI

 

 

A tervezet szerint az NMHH 34,6 milliárd, annak médiatanácsa 681 millió forinttal gazdálkodhatna 2019-ben. Az utóbbi kezelésében lévő előirányzatokra 1,8, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségeire pedig 92,7 milliárd forint szerepel.
Karas Monika, az NMHH elnöke: a tavalyi, mintegy 1400 döntés átlagos számnak tekinthető a korábbi évek adatai alapján, majd jelezte, csökkent a reklámhangerővel, a kiskorúak befolyásolásával kapcsolatos problémák száma. Hozzátette: gyűlöletbeszéd miatt 11 eljárás indult 2017-ben, ezek során öt esetben állapítottak meg jogsértést,
Elmondta, a hírműsorok idejének 49 százaléka belpolitikai hírekkel, 23 százaléka bűncselekményekkel foglalkozik, a megnyilatkozások negyede érkezik parlamenti pártoktól.
Ismertette: tavaly néhány tucat eljárás indult a zenei kvóták betartása miatt. Ilyen ügyben egyszer szabtak ki kiugró, másfél millió forintos büntetést.

Az ellenzéki testületi tagok közül Gréczy Zsolt (DK) a súlyosan eltorzított médiaviszonyokat kifogásolta,
Ander Balázs (Jobbik) diszkriminatívnak nevezte, hogy pártja jóval kisebb arányban szerepel a hírekben, mint választási eredménye. Ennek pedig törvényi hátterét az NMHH biztosítja döntéseivel.
Az ülésen Hoppál Péter (Fidesz) nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő színvonalúnak nevezte a médiahatóság munkáját, felvetve, hogy van olyan kimutatás, amely szerint a teljes hazai média portfolióban az egyensúlytalanság a kormányoldal kárára áll fenn”.

A felvetésekre válaszolva Karas Monika kifejtette: kiegyensúlyozottsággal kapcsolatban hivatalból nem, csak panasz alapján járhatnak el. Ugyanakkor jelezte, nem tervezik, hogy az objektív elemzési módszerüket olyanra cserélnék, amely kontextusukban vizsgálná a megszólalásokat.

A bizottság beszámolót hallgatott meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának 2017-es tevékenységéről; ebben Cseh Gergő Bendegúz főigazgató arról beszélt: megállapodás született a moszkvai katonai levéltárral arról, hogy hozzáférhetővé válnak az 1944 és 1945 között keletkezett magyarországi NKVD-iratok. Hasonló megállapodást készítenek elő az ukrán partnerszervezettel.
Elmondta, Moszkvában a magyarországitól jelentősen eltérően gondolkodnak ezekről az anyagokról, például nem adnak ki olyan iratot, amely bárminemű kártérítési ügy alapját képezheti. Ennek ellenére nagy reményeket fűznek az ott őrzött anyagokhoz a magyar kutatók.

(KIEMELT KÉP: Internet)

Vélemény, hozzászólás?

  • A gyalogosok védelme?!- Interjú Gál Józseffel (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Mégis ARC-oskodnak (Események,Kulturális)
  • Az Ökonómia Frontvonalában-Interjú Bod Péter Ákossal (Arcok,Interjúk,Tudományos)
  • Szokások Adventkor (Aktuális)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
toggle