145 éves a Főváros

1873. november 17-én Pest, Buda, Óbuda egyesítésével létrejött Magyarország fővárosa.
A 145.évforduló alkalmából összeszedtünk
7 érdekes tényt,adatot Budapestről.

 

 

1., Lakosainak száma
Budapest regisztrált lakónépessége 2011. január 1-jén 1 729 040 fő volt, ami Magyarország össznépességének 17,3%-át tette ki. Budapest továbbá az ország legsűrűbben lakott települése is. Ebben az évben az egy km²-en lakók száma átlagosan 3302 ember volt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa.
Budapest utolsó becsült népessége 1 749 734 fő.
(Részletes adatok ezen a weboldalon megtekinthetőek.)

2., Országház
Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg.
Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az Országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház. 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.

3., Budapest első polgármestere
1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg polgármesternek. Három terminust is kitöltött pozíciójában: 1879-ben, 1885-ben és 1891-ben is újraválasztották. 1896-ig – 23 éven át – állt a főváros élén. Ő alapította a Fővárosi Egyletet, ahol a főváros fejlődése érdekében sok életrevaló eszmét pendítettek meg.

Nevéhez fűződik a város új, korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. Ugyanakkor odafigyelt az infrastrukturális fejlesztésekre is: korszerűsíttette a városi közúthálózatot, s polgármestersége alatt szépen fejlődött a város víz- és csatornahálózata is. Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a központi vásárcsarnok, azaz a mai Fővám téri nagycsarnok megépítése. 1896-ban betegségére hivatkozva nyugdíjazását kérte, így a vásárcsarnok átadásán már nem mint polgármester, hanem egyszerű polgár vett részt. Az 1876-os árvíz alkalmával tanúsított tevékenységéért a III. osztályú Vaskorona-rendet kapta; a szegedi árvíz, a boszniai okkupáció alkalmából királyi elismerésben részesült. 1893-ban miniszteri tanácsosi címet kapott. 1897-ben Abbáziában hunyt el, hamvai a Kerepesi úti temetőben, díszes síremlék alatt nyugszanak.

4.,Budapest világörökségi részei

  • A Duna-part látképe és a Budai várnegyed (1987.óta)
    Budapest Duna-parti látképe a Világörökség részét képezi 1987 óta. A budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Várnegyed épületei, a Királyi palota, a Szabadság tér és az ott található épületek, a Mátyás-templom, a Szentháromság-szobor, a Halászbástya, és a Duna-part épületei egészen a Margit hídig képezik a világörökség részét. A pesti oldalon védettséget élvez az Országház épülete, a Lánchíd pesti hídfőjénél található Széchenyi tér és annak néhány épülete, a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota, valamint a Duna-part épületei egészen a Petőfi hídig.
  •  Az Andrássy út és történelmi környezete (2002.óta)
    Az Andrássy út teljes vonalának épületei közöttük az Magyar Állami Operaház, a millenniumi földalatti és a Hősök tere s annak épületei, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Millenniumi emlékmű alkotják a világörökség részét.

5.,Kerületek
Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobb parton, Buda és Óbuda, 7 pedig a bal parton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, ennek hagyománya azóta sem változott. 1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten. 1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, így a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.

6., Az első metró
Az első budapesti metróvonalat 1896. április 11-én adták át.
A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása egyidős a londoni földalatti vasútvonal születésével. 1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és 1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat. London után, elsőként az európai kontinensen, a millenniumi kiállításra készült el Budapesten a Sugárút alatt haladó földalatti kéregvasút.
A belváros és a Városliget közötti kapcsolatot teremtette meg. Ez volt a világ első elektromos földalattija.

7.,Fogaskerekű Vasút

A szőlőkkel beültetett és erdőkkel borított Svábhegy a 19. századtól jelentős fejlődésnek indult, megépültek az első villák, színészek, írók és művészek pihenőhelyévé, majd a városiak kedvelt kiránduló helyévé vált. A megnövekedett közlekedési igény kielégítésére a Budai Közúti Vaspálya Társaság már 1868-tól üzemeltetett lóvasutat, amely pályáját a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetig építette ki.

A vasút megépítéséről szóló szerződést 1873 májusában kötötték meg a svájci Gesellschaft für Bergbahnen in Basel vállalattal. Az építkezés 1874. április 22-én kezdődött. A mindössze két hónap alatt megépült fogaskerekű vasút a harmadikként átadott volt a maga nemében.

 

(Forrás anyag: Wikipedia, BKK honlapja KIEMELT KÉP:Pixabay)

 

Vélemény, hozzászólás?

  • A gyalogosok védelme?!- Interjú Gál Józseffel (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Mégis ARC-oskodnak (Események,Kulturális)
  • Az Ökonómia Frontvonalában-Interjú Bod Péter Ákossal (Arcok,Interjúk,Tudományos)
  • Szokások Adventkor (Aktuális)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
toggle