Krónika: fontos törvénytervezetek, módosítás tervezetek

Az országgyűlésnek több törvénytervezetet, illetve módosítást nyújtottak be. Cikkünkből kiderül melyek ezek. Összefoglaló. Press77 / MTI

 

 

 

Honvédelmi törvény módosítása
Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, hogy a javaslat leghangsúlyosabb része a Magyar Honvédség szervezeti átalakítására vonatkozik.
Kifejtette: a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség szervezetileg különválna egymástól, de továbbra is érvényesülne, hogy a minisztérium a civil kontroll jegyében irányítói jogkört gyakorol a honvédség felett.
Célként jelölte meg a honvédség személyi állományát érintő kérdések szabályozását, s jelezte: létrejönne a Magyar Honvédség parancsnoksága, a minisztérium pedig megőrizné az alkotmányos polgári irányítói jogkörét.
A kibertér védelmével összefüggő feladatok ellátásával, a szükséges közjogi keretekkel is foglalkozik a javaslat -közölte az államtitkár, illetve a Zrínyi 2026 programmal összefüggő feladatok biztosításával is.

Bevezetnék a honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát, ami békeidőben alkalmazható. Hosszabb idejű, és az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást adna a kormánynak. Mindez nem járhat ugyanakkor az állampolgárok alapjogainak korlátozásával.
Az alaptörvény továbbra is hadiállapot, megelőző védelmi helyzetben teszi lehetővé- kétharmados országgyűlési határozattal, az úgynevezett sorozást- közölte. Hozzátette: az ötven éves korig való behívhatóság nem egyedülálló gondolat, van ahol ez hatvan év.
Nagycsaládosokat, gyermeküket egyedül nevelőket még háború esetén sem lehet behívni.
A honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása kitér a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételére. Azon lehetőség megteremtésére, hogy a katonák a minisztériumban is teljesíthessenek szolgálatot.
A külszolgálati juttatási rendszer bevezetésére, a részszolgálati szabályok kedvezőbbé tételére bizonyos szülői helyzetek esetében.

Sporttörvény

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár expozéjában azt mondta: a kormány továbbra is elkötelezett a sport támogatása mellett.

“Alapvető cél, hogy elősegítsék a sportcélú állami támogatások minél szélesebb körű felhasználását, hogy kiegészítsék a sportszervezetekre vonatkozó szabályozásokat, valamint pontosítsák a sporteseményekre vonatkozó biztonsági követelményeket.”

A módosítás bevezetné a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt, akik később állami kedvezmények igénybevételére válhatnak jogosulttá. Tartalmazza a hivatásos sportoló foglalkoztatási lehetőségének bővítését, az országos sportági szakszövetségek jogállás-feltételeinek és bírósági bejegyzése szabályainak pontosítását.
Kitér a látvány csapatsportok támogatásával összefüggő feladatok és hatáskörök módosítására, a sportrendezvények biztonságára vonatkozó intézkedésekre, az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokra, valamint a kiemelt sportesemények rendezésével összefüggő kormányzati szereplők megjelenítésére.
Tartalmazza a személyes adatok megjelenítésének rendjét, ideértve az adatvédelmi rendszerekre vonatkozó feladatokat, az olimpiai és paralimpiai események és a sportakadémiák fogalmának tisztázását.
A javaslat fontos részének nevezte a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzeti és nemzetközi együttműködést, nemzeti platformmal kapcsolatos feladatok meghatározását. Kiterjesztik a kamerás megfigyelést. Így arra a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó sportrendezvények esetén is lehetőség lesz.

Közigazgatási bíróságok létrehozása

Trócsányi László a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, illetve az annak hatálybalépéséről szóló előterjesztés összevont általános vitájában így értékelt: Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye ezen javaslatok tárgyalása, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése.
Ismertetése szerint az új közigazgatási bíróságok igazgatását nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem a miniszter végzi. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el. Elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben.
A Parlamentben tartott beszédében elmondta: a 2020. január 1-jétől működő bíróságok, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírákéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra.

A civil szervezetek működéséről szóló törvény módosítása

“A civil szervezetek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében módosul az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény. A változtatásnak ugyanakkor célja az is, hogy ösztönözzék a szervezetek adománygyűjtő tevékenységét.” – mondta el Tuzson Bence, a Miniszterelnökség parlamenti titkára ismertetőjében.

Tuzson Bence célnak nevezte, hogy a valós civil szervezetek részesüljenek valódi és növekvő támogatásban.
A kormány lehetővé tenné, hogy egyre több szervezet, akár a kisebbek is képesek legyenek elérni a pályázati támogatásokat. Ezért 5-ről 10 százalékra növelik azt az összeget, amelyet az adománygyűjtés értéke után normatív alapon kapnak a szervezetek.
Beszámolt a civileknek juttatott támogatások jelentős növekedéséről.
Mint mondta, a 2012 óta 3,4 milliárd forint, jövőre 5,9 milliárdra emelkedik. Eddig mintegy 400 civil kapott normatív támogatást, számuk azonban jelentősen növekedhet, ahogy az arra szánt összeg is.
A jövőben egységesek lesznek a működésre és a szakmai tevékenységre kiírt pályázatok.

 

Épületek szerzői joga

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára régi problémaként beszélt arról, hogy az 1945 és a rendszerváltás között épült épületek szerzői jogai állami tervezővállalatokhoz kerültek és a privatizáció után nem minden esetben rendezték sorsukat. Volt, hogy ezek a jogok a privatizációs szerződésben átszálltak a vásárlóra, de sok esetben nem történt rendelkezés azokról. Ez bizonytalanságot okoz a mai napig. Hozzátette: ezeknek a gyáraknak, az erőműveknek vagy a lakóépületeknek a felújításakor, átalakításakor meg kell szerezni a tervek szerzői jogi birtokosának a hozzájárulását is.
Az államtitkár hangsúlyozta, a törvényjavaslatnak nincs olyan eleme, amely érinti a tulajdonviszonyokat, vagy szembemegy az uniós joggal.

Tuzson Bence közölte: szeretnék, ha olyan szervezet jönne létre Magyarországon, amely rendezi ezeknek a jogoknak a sorsát, sőt szeretnék ezeket a jogokat egy helyre, egy állami nyilvántartásba összegyűjteni.
Ez egy olyan nyilvántartás lenne, amely átfogóan tartalmazza az épületek szerzői jogának sorsát. A Lechner Tudásközpontban csoportosulnának az épületek államot megillető szerzői jogai is.
Kitért arra, hogy az építésügyben viszonylag ritka az úgynevezett árva mű, de előfordul. Ezért rendezik ennek kérdéseit is: a jövőben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezen épületek tervei esetében engedélyt adhat az átdolgozásra.

 

A közbeszerzési törvény módosítása

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában felidézte, hogy három és fél éve alkották meg a közbeszerzésre vonatkozó új szabályokat, és mintegy fél éves tapasztalatokkal rendelkeznek az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetéséről (EKR). A javaslat az EKR erősítését, a szabályozási környezetének világossá, egyértelművé tételét célozza. Kitér az eljárások egyszerűsítésére, gyorsabbá tételére, illetve a felügyeletet ellátó intézményrendszer megerősítésére. Tuzson Bence rámutatott: az uniós szabályozás változása miatt folyamatosan figyelemmel kell lenni az EKR változásaira is. Bizonyos rendeleti szintű szabályokat érdemes átemelni törvényi szintre, hogy az EKR olyan rendszer legyen, ami mögött törvényi garanciák is állnak. Kiemelte az átlátható, gyors és egyszerű működést.
Kitért az adminisztratív terhek csökkentésére. Példaként hozta, hogy eddig egy közbeszerzésnél -kisebb hiányosság esetén- nem volt lehetőség hiánypótlásra az ajánlatkérőnek. Meghatároznák azt az összeghatárt és kört, ami esetén már közbeszerzést kell lefolytatni az uniós értékhatár alapján.
Kivennék az alanyi körből az egyházakat, hiszen olyan speciális helyzetben vannak, aminél nem érdemes a közbeszerzési szabályokat fenntartani.
Emellett a döntőbizottság személyi feltételeire, a jogviszonyra vonatkozó szabályokat, és a javadalmazást is tartalmazza a tervezet.
A cél, hogy az itteni díjazás ne térjen el a piacitól, hiszen olyan felelősségteljes munkáról van szó, ami befolyásolja az egész ország megítélését, és a közbeszerzések jó működését teszi lehetővé.

A kulturális törvény módosítása

A kormány kulturális tárgyú törvénymódosító csomagját Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár ismertette.
A kabinet képviselője első parlamenti felszólalásában elmondta, a Városliget állami vagyonkezelője az eredeti tervek szerint egy új épületben kapott volna helyett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ezt a felelős gazdálkodás elvei alapján elvetette, és azt kezdeményezi, hogy a vagyonkezelői központot a Petőfi Irodalmi Múzeum Hermina úti ingatlanában alakítsák ki. A módosítás az állami forrásokkal történő takarékoskodás mellett a Városliget zöldfelületét is növeli -tette hozzá.
Fekete Péter elmondta: a tárca javasolja, hogy a kultúráért felelős miniszter véleményezési hatóköre terjedjen ki a közművelődési megállapodás keretében működtetett közművelődési intézményekre is, az ilyen típusú intézmények átszervezése, megszüntetése esetén.

 

(KIEMELT KÉP: Pixabay)

Vélemény, hozzászólás?

  • A gyalogosok védelme?!- Interjú Gál Józseffel (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Mégis ARC-oskodnak (Események,Kulturális)
  • Az Ökonómia Frontvonalában-Interjú Bod Péter Ákossal (Arcok,Interjúk,Tudományos)
  • Szokások Adventkor (Aktuális)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
toggle