Szokások Adventkor

Ma van advent első vasárnapja mely jelzi, hogy közeleg a szeretet ünnepe.
Ezzel kapcsolatban számos szokás alakult ki a keresztény kultúrkörben.
Cikkünkből megismerhetőek az adventhez köthető népszokások, azok kialakulásának története és nem utolsósorban az e hagyományokban rejlő szimbolikák jelentése is.

 

Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték, ám ezen hagyomány kikopott.
Emellett számos, más szokás is kialakult, melyeket sorra veszünk:

Böjt
A régebbi időkben az adventi időszakban böjtöt tartottak. Ezen idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. Az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. Külön érdekesség, hogy ekkor sok kocsmában csak utasokat szolgáltak ki.

1774-ben XIV. Kelemen pápa heti három napot rendelt el böjtöléshez: szerdát, pénteket és szombatot.
Ez egészen 1918-ig érvényben maradt, majd ezt követően egészen 1966-ig csak december 24-e volt szigorú böjt nap. Ezt követően ez a szokás el kezdett kikopni, s el is tűnt.
Jelenleg a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, viszont ajánlott a visszafogottság, csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás.

Gyertyagyújtás- adventi koszorú
Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el (a hétköznapokat és szombatokat fehér gyertya jelentette, míg a vasárnapokat piros), melyek közül karácsonyig minden nap eggyel többet gyújtott meg. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.

A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.
A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

1. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
2. zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
3. Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
4. Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Adventi Naptár
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött. Kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt karácsonyi ajándékok végett.
Az édesanya ezért egy játékot eszelt ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, aki nem felejtette el édesanyja meglepetését és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, melyek csak a spaletták kinyitása után váltak elérhetővé.

(KIEMELT KÉP: Pixabay, Forrásanyagok: Wikipedia,Pallas Lexikon, Magyar Katolikus Lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

  • A gyalogosok védelme?!- Interjú Gál Józseffel (Nagyító)
  • Tisza István emlékkonferencia ( Események, Kulturális)
  • Mégis ARC-oskodnak (Események,Kulturális)
  • Az Ökonómia Frontvonalában-Interjú Bod Péter Ákossal (Arcok,Interjúk,Tudományos)
  • Szokások Adventkor (Aktuális)
  • 100 éve történt: az őszi rózsás forradalom (Nagyító)
toggle