Krónika: Az Országgyűlés november 26-a és december 3-a közötti üléshete (3.rész)

A Krónika harmadik része a munkaidő szervezéssel kapcsolatos javaslattal foglalkozik. E tervezet is ezen az üléshéten került tárgyalásra. Press77 / MTI

 

 

 

Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf kormánypárti képviselők önálló indítványban módosítanák a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos és a munkaerő-kölcsönzés minimális díjával összefüggő szabályokat.

Kósa Lajos előterjesztői expozéjában ismertette javaslatukat:

“A jelenlegi szabályok szerint munkaidő-keretes elszámolás esetén 250 óra túlmunkát rendelhetnek el 12 hónap alatt, a módosítással ezt a keretet 400 órára és 36 hónapra módosítanák. Hozzátette: ez a szabályozás elsősorban a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez, és az unió számos országában, így Németországban is bevett gyakorlat.”

A törvényjavaslat másik eleme szerint a munkaerő kölcsönzőknek megszabnák, hogy önköltségi ár alatt ne vállalhassanak munkát. A javaslat ugyanis meghatározná, mely az a minimális ár, amely alatt nem vállalhatnak munkát. A képviselő elmondása szerint, ha alacsonyabb áron dolgoznak, akkor vagy adót nem fizetnek, vagy járulékokat, vagy teljes bért. A kormány viszont azt szeretné, ha a minimálbér és a szakmunkás minimálbér minden dolgozó számára elérhető legyen.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára jelezte, a kormány támogatja az előterjesztést.

Barcza Attila (Fidesz) vezérszónokként azt mondta, a cégek Magyarországon az alacsony társasági adó miatt is egyre kevesebb adót fizetnek, a gazdasági növekedés stabilizálódott, az ország jó irányba halad. Hozzátette: nem a munkavégzés növelése a cél, mert a heti átlagos munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Jelezte, mivel a javaslat támogatja a kormány gazdasági célkitűzéseit, ezért a Fidesz is támogatja az előterjesztést.

Pintér Tamás (Jobbik) szerint a magyar dolgozói társadalom sírját ássák meg, mivel ha megszavazzák, akkor egy átlagos dolgozó kevesebbet lehet a családjával, mert évente 50 napot elvehetnek tőlük. A Fidesz törvényileg akarja kizsákmányolhatóvá tenni a dolgozókat, az “örömködő” multinacionális cégek pedig alig várják az elfogadását. A képviselő azt kérte a két kormánypárti beterjesztőtől, hogy menjenek le a Dunaferrbe pár műszakot dolgozni, így megtudhatnák, milyen a vasműben “robotolni”,és ezt követően mondják, hogy ez a javaslat a munkavállalók érdekeit szolgálja.

Az MSZP álláspontját két vezérszónok ismertette. Harangozó Tamás azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egy “rabszolgatörvény” és a kormány büszkén hirdeti, hogy a kizsákmányoló multinacionális cégek és a profit oldalán állnak.

“Németországban 35 óra a munkaidő és átszámítva 400 ezer forint a minimálbér, itthon viszont 48 órát írnának elő. Ehhez képest csodálkozik a kormánypárt, hogy munkaerőhiány van”

Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, heti hat nap munkavégzésre kényszerítik a dolgozókat, miközben a nemzeti konzultáció új ívén azt írják, hogy a gyereknek joga van az anyja és az apja körében felnőni.

Székely Sándor, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka szerint a kormány a magyar munkavállalók életét sújtó törvényeket hoz, miközben a kabinet tagjai milliárdosokká válnak. Hangsúlyozta, a kormánypárti képviselőknek vissza kellene vonnia ezt a törvényjavaslatot, a kabinet pedig helyette a bérek emelésére koncentráljon.

Az LMP vezérszónoka, Csárdi Antal cinikusnak nevezte a javaslat azon indoklását, amely szerint a változtatással javul a munkavállalók alkupozíciója. Szólt arról is, a Fidesz-KDNP ezzel a javaslattal egy klasszikus neoliberális lépést hajt végre. Csárdi Antal azt kérdezte, a kormányoldal miért a multinacionális cégeket képviseli a magyar munkavállalókkal szemben, akiknek a javaslat elfogadása esetén akár hetente egy egész nap túlmunkát is kötelezően elrendelhetnek munkaadóik.
A munkaadóknak ráadásul lehetőségük lesz csak három év után kifizetni a túlórapénzt.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka időutazáshoz hasonlította a javaslatot, amelynek elfogadása után szerinte a magyar dolgozóknak az 1951-es szintre emelkedik a kötelező munkaideje.

Elmondta:

“A német óriásvállalatok hazájukban nem tudják ilyen módon átverni érdekeiket a helyi politikával szemben, mivel az a választópolgárok érdekeit képviseli. {…}A Fidesz harminc ezüstpénzért eladta a magyar munkavállalókat a német ipari lobbinak”

Majd reményét fejezte ki, hogy a szakszervezetek és a magyar emberek ellenállásán megtörik majd ez a kezdeményezés.

Eme ügy tárgyalása éjszakába húzódóan folytatódott, melynek Lezsák Sándor levezető elnök vetett véget oly módon, hogy nem adott szót az ismételt felszólalásokra.
Ezt követően az ellenzéki képviselők tiltakozásképpen elhagyták a Parlament üléstermét.

(KIEMELT KÉP: Press77 / Erki Ádám)

Vélemény, hozzászólás?

toggle