Kultúra és Közélet

A nemzet gyásza…

2013.-től Magyarországon november 4.-e a Nemzeti Gyásznap. Az 1956 október 23.-án kitört és október 28.-án győzedelmeskedő forradalmat a szovjet csapatok intervenciója november 4.-én sárba taposta.

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!

– Nagy Imre híressé vált rádióbeszéde, mely a Kossuth Rádióban hangzott el.

Október 23-án a Rákosi- féle elnyomó és szovjet szuperhatalmat feltétlenül kiszolgáló rendszer ellen a magyar nép szinte egy emberként fellázadt.

A forradalom október 28-án győzedelmeskedett,de sajnos a történelem lapjain már meg volt írva a “szabadság géniuszának” halála.

A magyarországi események idején olyan a világpolitikában lezajló események zajlódtak amelyek a fenyegető szovjet beavatkozás ellenére,nem segítették elő népünk szabadságvágyának végleges kiterjedést.

Az 1956.október 29-én kirobbant „Szuezi válság” lekötötte, semlegesítette a nagyhatalmak és a nyugati demokráciák figyelmét és hathatós segítségnyújtását.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október 28.-án elkezdte tárgyalni az un. magyar kérdést. A november 4.-i szovjet beavatkozás miatt átkerült a november 12.-én XI. rendes ülésszakára,ahol is mintegy hat éven keresztül nyitott kérdésként szerepelt. Ezek fényében és szovjet diplomácia erőkifejtése a szocialista országok,elsősorban Jugoszlávia és Románia felé elszigetelték a nemzetközi figyelemtől a forradalmat.

A szovjet intervenciós csapatok katonai lépései mellett számottevő volt még ,hogy a magyar vezérkar prominens képviselőit- így Maléter Pál honvédelmi minisztert is- a KBG Tökölön letartóztatta.

A kormány a nyilvánvaló szovjet katonai fölény ismeretében november 2-án felszólította a még szabadon maradt tiszteket,hogy egységeikkel ne tanúsítsanak ellenállást. Ennek ellenére nem egy helyütt regurális magyar katonai egységek álltak szemben a szovjet katonai „gőzhengerrel”.

Az európai és amerikai politikusok támogatásának ,hiánya és a szocialista országok hathatós elvi támogatása lehetővé tette a hruscsovi politika megvalósulását és hatalomra segítette Kádár János vezette kormány megalakulását és mintegy 40 éven át regnálását.

1956. november 4.-e hírei a Szabad Európa Rádión

A magyar honvédség elszigetése és lefegyverzése nem jelentette a fegyveres ellenállás megszüntét . A magyar szabadságharcos hazafiak folytatták herikus küzdelmüket a megszállók ellen többek közt a Széna téren, a Baross tér környékén, a korábban is forradalmi tűzfészeknek számító Corvin köznél, de Soroksáron és Pesterzsébeten is elkeseredett harc kezdődött, ezzel egy időben pedig a vidéki városok – egyebek mellett Pécs, Miskolc, Keszthely és Sztálinváros – polgárai szintén fegyvert ragadtak.

A forradalom de facto november 11.-én véget ért a Nagy Imre kormány lemondásával.

1989. október 23-ig volt Magyarországon „a létező szocializmus”. A Magyar Köztársaság kikiáltásával egy immáron a szabadságot ténylegesen hordozó rendszer vette kezdetét.

A rendszerváltás óta november 4.-e az a nap, amikor nemzeti lobogó félárbócra engedése jelképezi a magyar nép gyászát az ’56-os hősök és mártírok emlékét.

Legfrissebb

2 perc olvasási idő
3 perc olvasási idő
3 perc olvasási idő
  • Köszöntjük a Press77 Magazin főoldalán!
  • Az újság havi megjelenésre állt át.
  • Az új tartalmak minden hónap utolsó vasárnapján jelennek meg.
toggle