Kölcsey Ferenc: Himnusz- a magyar kultúra napjának apropóján

1989 óta január 22-e a magyar kultúra napja. Ennek apropóját az adja,hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a vers letisztázását. Cikkünkben kevésbé ismert információk ismerhetőek meg a műről.

A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban a nemzeti újjászületés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. Először Kisfaludy Károly ‘Aurora’ című folyóiratában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben.

A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt.

Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított, és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített műve. 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az alkotmány szövegének része.

A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. Felépítését tekintve keretes szerkezetű, ugyanis az utolsó versszak némi változtatással, de megismétli az első versszakot. A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.

Megzenésítésére 1844. Február 29.-én Bartai Endre (a Nemzeti Színház igazgatója), írt ki pályázatot, melyre 13 pályamű érkezett. A zsüri tagja volt többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede. E pályázatot Erkel Ferenc nyerte meg. 1938-ban a híres karmester, Dohnányi Ernő átdolgozta Erkel művét, így elnyerve ma is ismert formáját. Legutóbb pedig 2013-ban módosítottak rajta egy kicsinykét: A MOB felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar elkészítette a Himnusz 90 másodperces zenekari változatát, mely egyrészt közelebb áll Erkel eredeti művéhez, másrészt megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ide vonatkozó szabályainak. Az új változat először a 2016. évi nyári olimpiai játékok során hangzott fel.

A költemény eredeti kéziratát az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.

A Himnuszhoz kötődik a magyar kultúra napja emlékünnepe, melyet január 22-én tartanak. A megemlékezést 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész javasolta, mert 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot.

Az ünnep alkalmából a világban megemlékezéseket tartanak és többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat.

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Dézsi Csaba András nyerte meg a győri polgármester-választást

vas jan 26 , 2020
MTI- Dézsi Csaba András, a Fidesz-KDNP jelölte nyerte meg a vasárnapi időközi polgármester választást a Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett adatok szerint. A leadott szavazatok százszázalékos feldolgozottsága alapján Dézsi Csaba András a voksok 56,14 százalékát szerezte meg (23 932 szavazatot kapott). AZ MSZP-DK-Momentum-Jobbik-LMP jelöltjeként induló Pollreisz Balázs a szavazatok 39,05 […]

Belépés

Press77 Facebook

  • Köszöntjük a Press77 Magazin főoldalán. Kellemes informálódást és jó olvasást kiván
  • a Press77 magazin szerkesztősége
  • #vigyazzunkegymasra
toggle