A koronavírusról- egy közgazdász szemszögéből

Megfelelőek-e a kormány gazdasági intézkedései? Közgazdasági értelemben szükséges volt-e az érintett cégek Honvédség felügyelete alá vonása? Ilyen és ezekhez hasonló fontos kérdésekről beszélgettünk az MNB volt elnökével, nemzetközileg elismert közgazdásszal. Interjú Bod Péter Ákossal.

Bod Péter Ákos Forrás: v21.hu

– Közgazdasági szakemberként tud-e valamilyen prognózist mondani a jövőre tekintve?

– A közgazdasági kutatóhelyek, kormányzati hivatalok, nagybankok szakemberei naponta írják át előrejelzéseiket. Sok forrást vizsgálok magam is, azt látom, hogy a járvány gazdasági következményeiről készített szakvélemények roppant gyorsan elavulnak.

Maga a gazdasági helyzet is rendkívüli. Bonyolítja azt, hogy míg a gazdasági folyamatok keresztül-kasul szelik az országhatárokat, amelyek ritkán fékezték le a pénzek, áruk, sőt egészen a legutóbbi időkig az emberek nemzetközi áramlását, most hirtelen ismét megjelentek a határok. A kormányok – bizonyos vacillálás után – egy sor adminisztratív intézkedést hoztak, ezek logikája pedig egészen más, mint az üzleté. Hogy ezek a lépések jók-e, vagy sem, az külön kérdés. Most a gazdasági folyamatoknál maradva: a politika hirtelen elsőrendű kockázati tényezővé vált.

Ezért önmagában a gazdasági folyamatokról aligha lehet bármi megalapozottat mondani, amíg nem látunk tisztábban a járvány lefutása és az arra adott politikai intézkedések dolgában.

– Ön szerint a kormány által meghirdetett gazdasági intézkedések megfelelően tudják kezelni, illetve megelőzni a problémákat?

– A megelőzést már sajnos lekéstük. Ez persze nem magyar ügy, mert Európában a hatóságok sok más országban is nyilván arra számítottak, hogy az a különös influenza-járvány, amely valamikor tavaly novemberben elindult a kínai Vuhan tartományból, és az ottani eltussolási kísérletek miatt csak december végén vált ismertté a nemzetközi közösség előtt, megszűrhető a reptereken, elszigetelhető. Magam január közepén érkeztem Japánba szakmai programra, és már érezhető volt a készültség egy bizonyos foka, sőt a negatív üzleti hatásokról is sok szó esett. De a vírus gyors világméretű elterjedését és annak pusztító társadalmi és gazdasági hatásait kevesen látták előre, a hatóságok mindenesetre lassan ébredtek. Minálunk is, március 10-én a kamarai rendezvényen, ahol már a közelgő válság volt az egyik fő téma, még azon folyt a polémia, hogy a lomha Nyugat-Európát évente kettő vagy három százalékos növekedési ütemmel múljuk-e felül. A nemzeti bank vezetője arról szólt, hogy a magyar vállalatok, családok adósságfelvételi aránya nagyon elmarad a nyugatitól, és azt meg lehetne duplázni a növekedés gyorsításáért. Két napra rá már bezárt az egyetemünk, 13-án volt az utolsó óra az iskolák épületében.

Az azóta megtett intézkedések legfőképpen a vállalatok likviditásának megőrzését szolgálták, ez a lényege a generális adósságfizetési moratóriumnak. A kormány a bankok terhére ajánlott könnyítést az adósoknak. Kétségtelen, ha egy szállodából eltűnnek a vendégek, és a cég bevétel nélkül marad, akkor roppant nehezen törleszthetné banki adósságát. A bank most nem jut pénzéhez, hacsak az ügyfél nem kéri az eredeti szerződés szerinti törlesztés folytatását. A bankoknál a tavalyi ragyogó nyereségek mellett az idén nem várható komoly zavar. Ám az bizony meglehet, hogy az ügyfelek közül sokan akkor sem tudnak vagy akarnak törleszteni az év végétől, ha az élet megnyugszik.

Az eddigi többi intézkedés a cégeknek megkönnyíti a munkaerő-gazdálkodást, a rugalmasabb foglalkoztatást, beleértve az otthoni munka elrendelését. De az eddigi intézkedések nem reagáltak azokra, akik a legsérülékenyebbek. Ezek az olyan családok, amelyekben vagy odaveszett az állás, vagy a családüzem fenntartása megnehezült. Nem véletlen, hogy az európai legelső intézkedések a lakossági terhek átmeneti mérséklésére, a családi jövedelmek aládúcolására irányulnak.

– Mint volt MNB elnök milyen tanácsokat tudna adni?

– A monetáris politika önmagában nagyon csekély azonnali hatással jár, hiszen amit tud tenni, és a nagy jegybankok sorra teszik is, az az irányadó kamat leszállítása, ezen keresztül az üzleti hitelezés serkentése.

De miért merne most egy cég akár szuperolcsón hitelt felvenni tevékenység-bővítéshez, ha nem lát maga előtt piacot, bizonytalan a beszállítói lánc működőképességét illetően, és nem tudja, hogy az országos politika milyen irányt vesz. Plusz egy nagyobb cég mindezeket a kérdésekre a fő piacaira részletezve szeretné látni. Azok helyzete igen különböző, például az Egyesült Államok csak most kerül bele a járvány örvényébe – olyan országról van szó, ahol meghökkentően széles rétegnek nincs tisztességes egészségbiztosítása.

Az itthoni helyzet is gyorsan fordul, hiszen kulcságazatok sora van billegőn. Tessék ránézni a legnagyobb súlyú magyar ágazatokra: a tetején a járműipar és elektronika, kitéve az ellátási gondoknak és a piaci zavaroknak. Ott van az élelmiszergazdaság, amelynek fő piacain Európában zavar uralkodik. És az idegenforgalom: ki mondja meg, mi lesz vele ebben az évben.

A legtöbb, amit a monetáris hatóságok nyújtani tudnak, a pénzügyi stabilitás üzenete: kedves polgár, tisztelt vállalkozó, a pénze biztonságban van a pénzügyi rendszeren belül, a hatóságok figyelik az árfolyamot, a hiteléletet. Az óvatos, de nagyon visszafogott optimizmus hihetőbb, mint akár az, hogy „minden rendben van” vagy „jövőre jobb lesz”.

– Véleménye szerint az, hogy a honvédség átvette 140 cég felügyeletét gazdasági értelemben szükséges lépés volt?

– Semmi közgazdasági okot nem látok. Ha a kormány szeretne megrendelni – jobb később, mint soha alapon – orvosi műszereket egy magáncégről, mondjuk a Bosch-tól, annak nem az a legjobb módja, ha egészen másra kiképzett katonatisztet delegálnak a céghez. Az állami vállalatoknál pedig eleve a kormányzat által kinevezett vezetők ülnek. Talán nincs bennük bizalom? Ugyan. És minek egy törzskari tiszt a Magyar Nemzeti Bank igazgatósági termébe? Ezt egyébként majd nehéz lesz elmagyarázni az Európai Központi Banknál, amely a nemzeti bankok politikától való függetlenségét roppant szigorúan ítéli meg, elvégre az az európai uniós tagság egyik előfeltétele.

Azt hiszem, az akció leginkább a közönség megnyugtatását akarta szolgálni. Sokunkat inkább aggodalommal tölt el a járványügy kezelésének militarizálása.

-A kormány azon intézkedése,hogy befagyasztják a lakossági és vállalati hiteleket,eredményezhet-e egy kilátástalan hitelspirált az érintetteknél?

– Amint erre utaltam az imént, korábbi tapasztalatok alapján: ha valaki abbahagyja a törlesztést, attól ugyan néhány hónapra könnyebb az élete, de a tartozás megmarad. Van, aki vígan tudna törleszteni, hiszen a mostani nagy leállás alatt ugyan sokan az üzleti életben kuncsaftot vesztenek, míg szerencsés keveseknél rég ment ilyen jól – most mindkét esetre ugyanaz a szabály. Az igazi bajban azok a családok vannak, ahol egy vagy két kereső átmenetileg vagy tartósabban kiesik. Ezért magam az első héten javasoltam, hogy a gyalázatosan régóta befagyasztott családi pótlék emelésével, a nyugdíjak gyors valorizálásával, a rövidített munkára állók megsegítésével tolja meg a kormányzat a keresleti oldalt. Talán majd a most előkészítés alatt álló költségvetési tervben lesznek jövedelem-stabilizáló intézkedések.

– Végezetül kérem ismertesse a “V21 csoport”-ot. Kialakítanak-e közös gazdasági-politikai állásfoglalást?

– A csoport „kormányviselt” nőkből és férfiakból áll, a rendszerváltozás kezdete óta ténykedő valamennyi kormányerő képviselve van benne: talán a legszélesebb felfogásbeli, világnézeti kör, amely ma hazánkban megtalálható. A pártok helyett nem akarunk politikát formálni, a civil körök és a szakpolitikai szervezetek dolgát sem akarjuk elvenni.

Most egy konkrét ügyben azonban felemeltük a hangunk. Egy, a kormánypártok és az ellenzéki pártok vezetőihez intézett nyílt levélben elmondtuk, hogy a kormánynak minden szükséges jogi, parlamenti eszköze megvan most is az intézkedéseinek meghozatalához. Tudjuk, hogy Európában ahol a rendeleti kormányzást szükségesnek érzik, csak határozott időre (1-3 hónapra) kap felhatalmazást a kormány a törvényhozástól. Példátlan lenne az elmúlt 80 évből, hogy az Országgyűlés meghatározatlan időre átadja a törvényalkotás feladatát. Most nem kevesebb, hanem több együttműködésre van szükség. Érthetetlen, hogy a választott képviselőinket és a politikai pártokat kirekesztenék a döntések meghozatalából és ellenőrzéséből. Az sincs rendben, hogy a társadalmi szervezetek bevonása helyett a kormány egyenruhás testületekre támaszkodik. Ezért kértük a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, hogy így semmiképp se fogadják el a kormány tervét.

Van korábbi elemzésünk és egy formálódó javaslat-csomagunk („21 pont”) a jövő gazdasági, szociális, politikai viszonyairól. Ezt a csomagot a húsvét után készültünk vitára bocsájtani, de most a járvány miatt krízishelyzet és annak veszedelmes, kockázatos politikai következményei mindent félretetettek velünk.

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

Korlátozásokat vezetnek be Angliában is

ked Már 24 , 2020
MTI- A briteknek ezentúl csak a legszükségesebb esetekben szabad elhagyniuk otthonaikat az új koronavírus-járvány megfékezése végett – jelentette be hétfő este Boris Johnson miniszterelnök. Az intézkedés azonnali hatállyal érvénybe lépett, de három hét múlva felülvizsgálják, és ha lehetséges, enyhítik a korlátozások szigorát. Johnson a nemzethez intézett televíziós beszédében közölte: a […]

Belépés

Press77 Facebook

  • Köszöntjük a Press77 Magazin főoldalán. Kellemes informálódást és jó olvasást kiván
  • a Press77 magazin szerkesztősége
  • #vigyazzunkegymasra
toggle