A koronavírusról- egy szakember szemszögéből

Hozhat-e kardinális eredményt az esetleges kijárási tilalom? Lehetséges-e prognosztizálni a járvány lefolyását? Ilyen, és ezekhez hasonló fontos kérdésekről beszélgettünk a volt egészségügyi miniszterrel, WHO konzultánssal. Interjú Dr. Kökény Mihállyal.

Dr. Kökény Mihály. A képet saját maga bocsájtotta magazinunk rendelkezésére.

– Egészségügyi szakpolitikusként és a WHO álláspontjának alapos ismerőjeként, milyen ismeretei vannak az európai pandémiás helyzetről?

– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) folyamatosan figyelemmel kíséri a koronavírus terjedését, naponta közöl adatokat és ajánlásokat a tagállamok részére. Pandémiáról, azaz világjárványról kell beszélnünk, mert a kórokozót minden földrészen és eddig 169 országban mutatták ki. Jelenleg (március 25-én) új tűnik, hogy a Dél – Kelet Ázsiában betegség visszaszorulóban van, Európa vált a járvány epicentrumává (a világszerte igazolt 400 ezer fertőzött fele, a halálesetek közel 60 százaléka európai, főleg olasz és spanyol állampolgár). Ugyanakkor aggasztó, hogy a WHO-nak az elmúlt 24 órában jelentett új vírushordozók 40 százaléka az Egyesült Államokból származik, ami új gócpont kialakulását jelezheti.

Mivel azonban keveset tudunk a vírus és a COVID-19-nek keresztelt betegség sajátosságairól, óvatosan kell fogalmaznunk a terjedés sebességével és lefolyásával kapcsolatban. Az eddigi fertőzések kb. négyötöde tüneteket nem okozott vagy nagyon enyhe lefolyású betegséggel járt, a többieknél súlyosabb állapot alakul ki magas lázzal, tüdőgyulladással, s becslések szerint a betegség 1-2 százaléka halállal végződött. Ez utóbbi arányszámot illetően is indokolt az elővigyázatosság, mert országonként nagyon eltér a tesztvizsgálatok száma, különböznek az eljárási protokollok. Nem biztos, csak lehetséges, hogy ez a magyarázata annak, miért halt meg a fertőzöttek 9 százaléka Olaszországban, s Németországban miért csak 0,3 százalékuk.

– Sokszor elhangzik, hogy az idősek és krónikus betegségben szenvedők a leginkább veszélyeztettek.

Orvosként hogy látja a járvány elleni védekezésük legbiztosabb lehetőségét?

– Az életkor előrehaladtával valóban gyakrabban igazolnak fertőzést, s nagy a kockázatuk a szív- és daganatos betegségben szenvedőknek, az allergiásoknak és a cukorbetegeknek. Új amerikai statisztikák azonban igazolják, hogy nem csupán az idősebb évjáratok veszélyeztetettek, nem csak nekik kell otthon maradni vagy korlátozni a társas érintkezéseiket. Az Egyesült Államokban a fiatal és középkorú felnőttek meglepően nagy százalékban szerepelnek a COVID-19 betegségben szenvedők között.

A körülbelül 2500 súlyos amerikai eset közül a kórházba került felnőttek 38% -a volt 20 és 54 év közötti. Az intenzív ápolásban részesülők csaknem fele 65 év alatti volt. Gyógyszer és védőoltás hiányában mindenkinek célszerű a minimumra csökkenteni a személyes találkozásokat, be kell rendezkedni az otthoni tartózkodásra. Napi 1 órás séta a párunkkal viszont nem jelent rizikót.

– A WHO rendelkezik-e egységes stratégiával, ajánlással a vészhelyzetben lévő országoknak?

– A világ országai 2005-ben kötelező érvénnyel elfogadták a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat, amely ma is irányadó a járványokra való felkészülés feladatait illetően. Világos szabályok érvényesek a közegészségügyi hatóságok kötelezettségeiről, a WHO beavatkozási lehetőségeiről. Kérésre a világszervezet szakértői ország-specifikus elemzéseket is készítenek. Honlapjukon naponta jelennek meg ajánlások az egészségügyi személyzet és a nyilvánosság számára a WHO 6 hivatalos nyelvén.

Más kérdés, hogy a politikusok mennyire hallgatnak a szakemberekre, követik-e a WHO vagy az Európai Unió járványügyi központjának útmutatásait. A tapasztalatok vegyesek.

– A járvány leküzdéséhez szükséges a teljes egészségügyi kapacitást a koronavírus leküzdésére, kezelésére centralizálni. Ugyanakkor számos olyan beteg van, pl. daganatos betegek, akik folyamatos kezelésre, kontrollra szorulnak.

Hogyan látja e betegek gondozásának lehetőségét?

– Járványhelyzetben minden egészségügyi rendszer halasztja azokat a beavatkozásokat, vizsgálatokat, amelyek késése nem rontja a beteg állapotát. A daganatos páciensek kemoterápiáját azonban nem lehet félbeszakítani, infarktus gyanúja esetén a katéterterápiát a betegnek meg kell kapnia és így tovább. Ismereteim szerint ez a nehéz helyzetben levő magyar egészségügyben is így van, bár kérdés, hogy a járvány elhúzódása esetén, a pénz- és létszámhiány, a dolgozók elégtelen védőeszköz ellátottsága mellett ezt meddig tudják biztosítani.

– Véleménye szerint hozhat-e kardinális eredményt az esetleges kijárási tilalom a járvány lassítására?

– Egyre több ország zárja határait, rendel el kijárási tilalmat. Ennek hatékonyságára nincs tudományos bizonyíték. Nem is beszélve arról, hogy az áruforgalmat át kell engedni a nemzeti határokon, az embereket ki kell engedni lakóhelyükről élelmiszer vagy gyógyszervásárlás céljából és így tovább. Tömeges, mindenkire kiterjedő tesztelés, a fertőzöttek kontaktjainak szigorú követése, széleskörű és bizalmat keltő lakossági tájékoztatás, a személyes védőfelszerelések kiosztása, az egészségügyi személyzet szélsebes felszerelése és kiképzése segíthet. Plusz némi jól átgondolt, szociális izoláció.

– Tudná-e prognosztizálni a járvány lefolyását, minden lehetséges variációt figyelembe véve?

– A világ járványhelyzete percről percre változik. A koronavírushoz hasonló SARS-vírus nyáron visszavonult (2002), de senki sem tudja, mit fog tenni az új vírus a kitörést követő hónapokban. Jelenleg még korai előrejelzésekbe bocsátkozni, annak ellenére, hogy a Kínai Népköztársaságban két-három hónap alatt sikerült drákói intézkedésekkel megfékezni a járványt. Ezek részleteiről azonban a szakmai közvéleménynek sincs elég információja. Jósolni lehet, forgatókönyveket is készíthetünk különböző szcenáriókra, de mindennek tudományos háttere bizonytalan.

Vélemény, hozzászólás?

Betekintés a következő cikkbe

A hit fegyverével

sze Már 25 , 2020
Az egyházak milyen segítséget tudnak nyújtani? Hogyan tudják tartani a lelkipásztorok hívőikkel a kapcsolatot, ebben a pandémiás helyzetben? Ilyen és ehhez hasonló fontos kérdésekről beszélgettünk a nyugalmazott váci megyéspüspökkel. Interjú Dr.Beer Miklóssal. – Magyarországon és világ számtalan országában súlyos vírus ütötte el a fejét. A történelmi idők nem egy világjárványaikor […]

Belépés

Press77 Facebook

  • Köszöntjük a Press77 Magazin főoldalán. Kellemes informálódást és jó olvasást kiván
  • a Press77 magazin szerkesztősége
  • #vigyazzunkegymasra
toggle