1873 ezen napján tartotta első közgyűlését fővárosunk.
Hogyan jött létre e világváros? Erről szól cikkünk.
1867 ( a kiegyezés) után az ország gyors fejlődésnek indult, így a sok lakost magába foglaló Buda és Pest szabad királyi fővárosok, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Óbuda mezőváros és a Pest vármegyei Margit-sziget is. Ezek egyesítésével jött létre a ma Budapest néven ismert főváros, 1873. január 1-jei hatállyal.
November 17-én az új testület átvette az egyesített főváros irányítását , ezen esemény miatt nevezhetjük a mai napot Budapest napjának.
” 1.§ Buda és Pest sz. kir. Fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén. Buda-Pest főváros név alá egy törvényhatósággá egyesíttetnek.
2.§ Az ekkép alakított főváros, mint önálló törvényhatóság gyakorolni fogja a törvény korlátai közt:a, az önkormányzatot
b,az állami közigazgatás közvetítését
c, foglalkozhat ezen kívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel
3. § Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeletet alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre…”
-1872. évi XXXVI. Törvénycikk (Forrás: Wikipedia)
A rohamosan növő Budapest egyik legégetőbb problémája a tömegközlekedés fejlesztése volt, 1874-ben adták át a fogaskerekű vasutat, 1877-ben megnyílt a Nyugati, 1884-ben pedig a Keleti pályaudvar.
A város képe látványosan megváltozott. Egyre-másra nőttek ki szinte a semmiből egész városrészek sokemeletes bérpalotákkal, üzletekkel, forgalmas utcákkal. A gyors növekedést sokan az amerikai fejlődéshez hasonlították, a külső Erzsébetváros egy részét például csak „Csikágó” néven emlegették a gyorsan felépülő amerikai Chicago szabályos háztömbjei és sakktáblaszerű utcahálózata miatt.
A polgárosodás a 19. század végére mindent áthatott. A város régi iparos és munkás lakosságának addigi nyelve főleg a német volt. Az 1880-as évek táján a város németajkú lakóinak zöme szinte egy nemzedék alatt váltott nyelvet. A kerületek neve és az utcanevek is magyarrá váltak.
A századfordulóra több mint 700 000 lakosú világvárossá fejlődött Budapest. Európa-szerte híres volt pezsgő kulturális életéről, kávéházairól, gyógyfürdőiről, szórakozóhelyeiről és éjszakai életéről.
Ne feledjük: e század vége felé épült az Országház, az Opera és számos olyan épület, mely a mai napig meghatározzák fővárosunk arculatát.
A 20. század első felében folytatódott a kiegyezés után lendületet kapó fejlődés, például 1909 és 1910 között bevezették az elektromos közvilágítást.
Azonban 1914-ben elérte országunkat is a nagy világégés, melytől megtorpant ez a fejlődés.
Az utána következő idők pedig már egy másik téma…
(KIEMELT KÉP: Budapest látképe a Lánchíddal. forrás: Pixabay)
Továbbiak a rovatban
Két település kapja meg a városi címet
Kilátástalanul?
Kis falu, nagy problémák- újszerű megoldások?