Budapest napja, avagy a Székesfőváros létrejötte

1873 ezen napján tartotta első közgyűlését fővárosunk.

Hogyan jött létre e világváros? Erről szól cikkünk.

1867 ( a kiegyezés) után az ország gyors fejlődésnek indult, így a sok lakost magába foglaló  Buda és Pest szabad királyi fővárosok, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Óbuda mezőváros és a Pest vármegyei Margit-sziget is. Ezek egyesítésével jött létre a ma Budapest néven ismert főváros, 1873. január 1-jei hatállyal.

November 17-én az új testület átvette az egyesített főváros irányítását , ezen esemény miatt nevezhetjük a mai napot Budapest napjának.

” 1.§ Buda és Pest sz. kir. Fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén. Buda-Pest főváros név alá egy törvényhatósággá egyesíttetnek.

2.§ Az ekkép alakított főváros, mint önálló törvényhatóság gyakorolni fogja a törvény korlátai közt:

                                  a, az önkormányzatot

                          b,az állami közigazgatás közvetítését

              c, foglalkozhat ezen kívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel

 

3. § Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeletet alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre…”

           -1872. évi XXXVI. Törvénycikk (Forrás: Wikipedia)

A rohamosan növő Budapest egyik legégetőbb problémája a tömegközlekedés fejlesztése volt, 1874-ben adták át a fogaskerekű vasutat, 1877-ben megnyílt a Nyugati, 1884-ben pedig a Keleti pályaudvar. 

A város képe látványosan megváltozott.  Egyre-másra nőttek ki  szinte a  semmiből egész városrészek sokemeletes bérpalotákkal, üzletekkel, forgalmas utcákkal. A gyors növekedést sokan az amerikai fejlődéshez hasonlították, a külső Erzsébetváros egy részét például csak „Csikágó” néven emlegették a gyorsan felépülő amerikai Chicago szabályos háztömbjei és sakktáblaszerű utcahálózata miatt.

A polgárosodás a 19. század végére mindent áthatott. A város régi iparos és munkás lakosságának addigi nyelve főleg a német volt. Az 1880-as évek táján a város németajkú lakóinak zöme szinte egy nemzedék alatt váltott nyelvet. A kerületek neve és az utcanevek is magyarrá váltak.

A századfordulóra több mint 700 000 lakosú világvárossá fejlődött Budapest. Európa-szerte híres volt pezsgő kulturális életéről, kávéházairól, gyógyfürdőiről, szórakozóhelyeiről és éjszakai életéről.

Ne feledjük: e század vége felé épült az Országház, az Opera és számos olyan épület, mely a mai napig meghatározzák fővárosunk arculatát.

A 20. század első felében folytatódott a kiegyezés után lendületet kapó fejlődés, például 1909 és 1910 között bevezették az elektromos közvilágítást.

Azonban 1914-ben elérte országunkat is a nagy világégés, melytől megtorpant ez a fejlődés.

Az utána következő idők pedig már egy másik téma…

(KIEMELT KÉP: Budapest látképe a Lánchíddal. forrás: Pixabay)