Elfogadták a kilencedik alaptörvény módosítást

Elfogadták a kilencedik alaptörvény módosítást

MTI/ PRESS77-  A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását a kormány kezdeményezésére.

Az alaptörvényben rögzítette kedden az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi.

Meghatározták a képviselők a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is.

“A közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”

áll az elfogadott módosításban.

A hatályos alaptörvény a különleges jogrend hat esetét határozza meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet. A jövőben azonban már csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga.

 A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, a megelőző védelmi helyzet egyes szabályait is átvéve. Katonai típusú különleges jogrendről van szó, amelynek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 

Ugyancsak kétharmaddal dönt az Országgyűlés a szükségállapot kihirdetéséről. Szükségállapotot akkor lehet bevezetni, ha az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény történik.

Ez a különleges jogrend harminc napra hirdethető ki, ha a kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll, harminc nappal meghosszabbíthatja a parlament.

A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvénnyel.

Az eltérés annyi, hogy a normaszövegben az “élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot használják, így lehetővé válik a veszélyhelyzet kihirdetése előre nem jelezhető esetekben is.

A hatályos szöveg ugyanis “az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén teszi lehetővé a veszélyhelyzet kihirdetését.
 A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, az harminc napra szól.

Újdonság, hogy az Országgyűlés eddig a kormány veszélyhelyzeti rendeletének hatályát hosszabbította meg, ezzel szemben a jövőben a veszélyhelyzet meghosszabbításához ad felhatalmazást.

 Az alaptörvény módosítása 2020.december 16-.án lépett hatályba, a különleges jogrenddel kapcsolatos szabályok azonban csak 2023. július 1-jétől érvényesek.    

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Azóta többször módosult, legutóbb tavaly decemberben változtatott rajta a parlament.

(KIEMELT KÉP:  Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 14-én. Elöl jobbról Orbán Viktor miniszterelnök, balról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. MTI/Illyés Tibor)

Aktualitás Jelen