Szerzőnk vélemény cikke a magyar egészségügyi intézmények helyzetéről.
A magyar egészségügyi intézetek helyzetét, kevés kivétellel úgy lehet jellemezni: rossz-rosszabb-legrosszabb.
Ha eltekintünk az ismert körülményektől: pénzhiány, eszköz hiány, orvos hiány, szakszemélyzet hiánya. Akkor is van –noha nem általánosíthatóan- ami aláássa az egészségügy amúgy is düledező építményét.
Sokat hallani az orvos-beteg jó kapcsolat szükségességére, a területi szakellátás precíz és zökkenő mentes működtetésére.
A Főváros egyik kertvárosi szakrendelőjére nem az előbbi jellemző…
Az még önmagában talán nem oly kirívó, hogy a laboratóriumi ellátásra váró betegeket a vírushelyzettel kapcsolatos rendelkezések okán kinn a szabadban várakoztatják.
Megjegyzem: a váróterület, amely a laboratórium előtt ugyan még így is zsúfolt, de a folyosó távolabbi részén vagy más a betegek által éppen nem igénybe vett területeken meg lehetne oldani a várakozást.
Nem ez volt a kirívó, nem ez volt az irritáló, hanem a beléptetést végzők arroganciája, lekezelő magatartása, holott teljesen egyértelmű volt a hozzá nem értés, a humánum és empátia teljes hiánya.
Szakszerűtlen kapkodó beléptetési metodika, nyegle kioktató stílus, személyi, eszközbeli ( rossz hívószám automata) hiányosságok voltak a jellemzőek.
Mindezt be lehetne tudni a járványhelyzet által megkövetelt plusz tevékenységek nehéz elláthatóságának.
A kérdés az, vajon leterhelt vagy terhelt az egészségügy és annak egynémely dolgozója?
Azokról az a egészségügyi dolgozókról akik a munkájuk folyamán titánokat megszégyenítő erővel küzdenek a betegekért csak a megbecsülés,a hála és dicséret hangján lehet szólni.
Azokról azonban akik képtelenek arra, hogy a nehéz körülmények ellenére maximálisan a betegek érdekeit tekintsék elsődlegesnek –nincs helyük Hügieia(az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője a görög mitológiában – a Szerk.) szolgálói között.
Nem épülhet fel teljes magaslatára a magyar egészségügy, ha némely dolgozója elfeledkezik arról-legyen bármely területen, akár ápoló, akár orvos, akár az egészségügy vezetői- mit kíván a felelősség, a gyógyulni vágyó betegek iránti kötelezettség.
(KIEMELT KÉP: illusztráció,pixabay)
Továbbiak a rovatban
A politika diszkrét bája, avagy két választás közt Magyarországon
Nárcizmus vagy nácizmus?
„Gigászok” harca vagy pankrációs sárdobálás?