Press77 Magazin

Kultúra és Közélet

Háború Ukrajnában-Az első nap összefoglalója

MTI/ Press77- Február 24.-e hajnalra virradóan Vlagyimir Putyin elrendelte-ahogy Ő fogalmazott beszédében- a különleges katonai hadműveletek végrehajtását Ukrajna területén. Összefoglaló.

 

Csütörtök hajnali televíziós beszédében Putyin leszögezte: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és “nácimentesítésére”.

Azt mondta, hogy a helyi lakosság az elmúlt nyolc évben bántalmazást és “népirtást” szenvedett el a “kijevi rezsimtől”.

A katonai művelet jogi alapjául szerinte, a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására történő orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője délután azt hangoztatta, hogy kizárólag Putyin dönt arról, hogy a hadművelet meddig fog tartani.

Ukrajnában a hadművelet kezdetét követően hadiállapot lépett életbe, amelyet az ukrán parlament meg is szavazott. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette azt is, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.

 

Harci cselekmények február 24.-én

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Ezen objektumok között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

A hivatalos állásponttal szemben azonban érkezett jelentés civil áldozatokról is.

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását.

Keleten, Szumi és Harkiv megyékben 10-20 kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.

A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.

  “A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is”  – közölték a szakértők.

 Egyelőre nem tudni, hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van.

 A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.

    “Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.

 Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.

A késő délutáni órákban orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe, Fehéroroszország felől.

“A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Anton Herascsenkó, a belügyminiszter tanácsadója.

Az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye, pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma.

A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.

„Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezetünk be a hadiállapot kihirdetésének következményeként” – tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester,a sajtótájékoztatóján.

Továbbá ismertette:

„A kijárási tilalom ideje alatt a közösségi közlekedési eszközök nem fognak járni, a metró minden állomása viszont nyitva lesz, mint óvóhely a lakosok számára.”

 Felszólította a kijevieket arra, hogy napközben csak azok használják a tömegközlekedést, akik stratégiai vállalatoknál dolgoznak. A többiek maradjanak otthon, és ha megszólal a sziréna, menjenek óvóhelyre.

 Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. Szavai szerint a városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjel a lakásaikban.

Közben ellentmondó jelentések érkeztek arról, kinek a kezén van most az Antonov gyár Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre lévő repülőtere. Az UNIAN hírügynökség este a hosztomeli létesítményt védő nemzeti gárdisták sajtóreferensére hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták az orosz megszállótól, miközben “több mint egy szakasznyi betolakodót likvidáltak”.

Csütörtök éjjel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláirta az általános mozgósitást- adta hírül a National Post.

Ezt megelőzően Ukrajna ismertette: korlátozza a 18-60 éves közötti férfiak ország elhagyását.

A harcok továbbra is folynak, például Szumi városában.

A civilek egyrésze a biztonságosnak gondolt metróban éjszakázik Kijevben és Harkovban is.

Halálos áldozatok

Zelenszkij tájékoztatása szerint 137 elhunyt ukránról tudnak. Katonák és civilek is haltak meg.

Nemzetközi reakciók

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, és megerősítették, hogy szervezeteik Ukrajnát támogatja. Az EU-tagállamok vezetői már csütörtökön új szankciócsomagról tárgyaltak, amely 

“Keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy Oroszország “szándékosan indított háborút” Ukrajna ellen, és ez “katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel” jár majd.

Emmanuel Macron francia elnök leszögezte:

“Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”.

Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin “személyes háborújáról” van szó. Németország kiáll közép- és kelet-európai partnerei mellett, és “megérti félelmeiket”.

 Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, “hogy markában tartsa a nyugati politikát”. Az Egyesült Királyság komoly gazdasági szankciókat is alkalmaz Oroszország ellen.

Magyarország

A kormány álláspontja szerint

“Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első”

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megkezdte működését a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs.

A kormány különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő testülete az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására jött létre.

A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs döntött arról , hogy Magyarország védelmet nyújt az ukrajnai menekülteknek.

„Ők a kérelmüket Magyarországon is benyújthatják” – közölték,

hozzátéve:

„Az erről szóló kormánydöntések hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelennek.”

Az MTIhez eljuttatott sajtóközlemény kiemelte:

“Magyarországnak az orosz-ukrán háborús konfliktusból ki kell maradnia!”

 

„Magyarország az EU és a NATO tagjaként támogatja a béke helyreállítására irányuló közös uniós erőfeszítéseket, emellett a határvédelmi és humanitárius feladatokra felkészül” – tudatták.

 

Döntésük értelmében Magyarország  védelmet nyújt az Ukrajnából menekülőknek, nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, hanem az ukrán állampolgároknak is.

KIEMELT KÉP: ILLUSZTRÁCIÓ Forrás: Pixabay

  • Köszönti kedves olvasóit a Press77 Magazin!
  • Főszerkesztő: Erki Ádám Impresszum:lsd.alul
toggle