Rovat: Magyar Nagyok

Püspöky Grácián-A “rettenthetetlen” zászlótartó

1817. december 20-án született Nemesapátin. Csány Lászlónak az 1848-1849-es szabadságharc vértanú halált halt közlekedési miniszterének unokaöccse. 1849. május 21-én Ő tűzte ki elsőként a visszafoglalt Buda várára a magyar zászlót.

>>>

Széchenyi Zsigmond- “Bwana kelele”

1898. január 23.-án született Nagyváradon. Édesapja Széchenyi Viktor, édesanyja Ledebur Wicheln Karolina. A híres Széchenyi család szülöttje: Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítójának ükunokája volt. 

>>>

Hugonnai Vilma- az első magyar orvosnő

1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, egy grófi család ötödik gyermekeként. Apja Hugonnai Kálmán, édesanyja Pánczély Riza.  Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig múlt 18 éves, amikor férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Férje nem igazán érdeklődött a szellemi dolgok iránt, míg az ifjú Vilmának a természettudományok kötötték le figyelmét.

>>>

Semmelweis Ignác Fülöp-Az anyák megmentője

1818. Január 1-jén született Budán. A tabáni Meindl házban töltötte gyermek korát. Középiskolai tanulmányait székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban és a várbeli Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte el. 1835-ben a középiskola elvégzése után a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára iratkozott be. 1840-ben a Bécsi Tudomány Egyetem orvosi karára kezdett el járni. 1844-ben szerezte meg orvos doktori diplomáját, ez évben megkapta szülészmesteri oklevelét is, majd egy évvel később sebészdoktorrá avatták.

>>>

Selényi Pál-A Fénymásolás atyja

1884-ben született Adonyban. A xerográfia, más néven a fénymásolás atyja. A magyar kísérleti fizika egyik legsokoldalúbb tudósa volt. Módos kereskedő családba született, azonban a fővárosba költözésük után elszegényedtek.
A Barcsay gimnáziumban kitűnő minősítéssel végzett. A budapesti Kir. M. Tudományegyetem Bölcsészeti Karának matematika-fizika szakán tanári oklevelet szerzett, 1907-ben. Itt Eötvös Lóránd tanítványa, majd segédje lett. 1910-ben doktorált le.

>>>
  • Hit, erkölcs, párbeszéd-Interjú Sulok Zoltán Szabolccsal, a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetőjével ( Nagyító)
  • Krónika: Országgyűlés: Nemzetközi egyezmények tárgyalása (Események,Közéleti)
  • Rohingyák-Üldöztetve Mianmarban (Nagyító)
  • Magyar Őstörténet Mai Szemmel-Interjú Türk Attilával (Arcok,interjúk,Tudományos)
  • Eltékozolt Környezet/ünk- Interjú Kepli Lajossal (NAgyító)
toggle