777 éve történt hazánk egyik legnagyobb tragédiája: az 1241-es Muhi csata, amely során szinte teljesen megsemmisítették az akkori Magyar Királyságot a tatárok. Erről tartottak konferenciát az MTA Humán Tudományok Házában.
A Nemzeti Örökség Intézete által rendezett eseményen részt vett Zeneemyadar Batbayar,Mongólia nagykövete. Beszédében kiemelte: Elment személyesen Muhira, ahol épp most újították fel a csata emlékművét. Itt merült fel az ötlet, hogy kibővítsék az ott látható szobor csoportot egy tatár alakkal.
Kiemelte:
” Ma már sokkal inkább a két nép barátsága, együtt működése a közös fejlődés érdekében a fontos”.
A megnyitó beszédeket Radnainé dr. Fogarasi Katalin a NÖRI igazgatója és Dr. Fodor Pál, az MTA BTK igazgatója tartotta.
A nyitó beszédek után 20 perces előadások következtek.
B. Szabó János hadtörténész Dávid és a Góliát: középkori Magyar Királyság és a Nagy Mongol Birodalom a XIII. százatban címmel tartotta meg szimpóziumát. A bemutatóban ismertette a 13.századi tatár és magyar hadsereg nagyságát, szerkezetét. Választ keresve arra, hogy vajon mennyi esély lett volna megállítani a tatár-sereget? Az előadásból kiderült, a kutatások arra engednek következtetni, hogy a jelentős számbeli és stratégiai fölényben lévő mongol hadseregnek nem volt képes ellenállni a Magyar Királyság hadereje.
Szilágyi Zsolt az MTA- BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást, a Nagy Nyugati hadjárat és az Aranyhorda címmel. Ismertette az Aranyhorda, azaz Batu- kánságának kialakulását és annak hatását a kor észak és közép-kelet európai államaira.
Veszprémy László tartotta meg prezentációját, A tatárjárás és a keresztény szolidaritás címmel. Kifejtette a pápaság és a Német-Római Császárság viszonyából kialakult regionális politikát. Ennek hatása számottevően befolyásolta a környező államok mongol veszélyeztetettségének kompenzálását. A meghirdetett keresztes hadjáratok sikertelenségét elsősorban az előbb említettek szemben állása okozta. Vitathatatlan volt a keresztény szolidaritás. Ez azonban tényleges segítségben nem nyilvánult meg.
A konferencia második felében:
Wolf Mária a Szegedi Tudomány Egyetem docense: Régészeti adatok a tatárjárás történetéhez címmel tartott értekezést. A közelmúltban előkerült régészeti leletek és új történeti magyarázatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy komplex megközelítésben vizsgálhassuk a feltárt leleteket.
Gödölle Mátyás a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa „Jaj, magyar nép végromlása, pusztulását az ég lássa!” címmel tartott bemutatót.
Landgraf Ildikó az MTA- BTK Néprajztudományi Intézet főmunkatársa: A tatár betörések mondái a magyar folklórban címmel tartott előadást. A tatárjárással kapcsolatos mondák, népi emlékezetekkel kapcsolatos folklorisztikus emlékekről szólt.
A tudományos konferenciát Balogh Mátyás, az ELTE adjunktusának „ a tatárjárás emlékezete Mongóliában” című prezentációja zárta.
(KIEMELT KÉP: Erki Ádám/ Press77 )